Ágoston Hugó: Bukaresti élet, képek XVIII. (2)

Szeretem hallgatni, amit két komor szomszédom, Sziktir bácsi és Fututz úr táblázás közben mond egymásnak. Előbbi a Traian piacon a hara-bab ura. (A hara-bab balkáni paszulyfajta.) Szeretem hallgatni, amint a felettem lakó Hattyú néni énekel.

Bálint György breviárium 48 – Napló III.-IV.

A Távol-Keleten már harmadik éve folyik a háború, a korszerű technika minden eszközével. Vajon meddig áll ellen az áramvonalas hadviselésnek a keleti udvariasság? Mi, európaiak már régóta udvariatlanok vagyunk egymáshoz minden vonatkozásban, de a keletiekben még bízom.

Bálint György breviárium 47 – Napló I. – II.

Bálint György breviárium 47 – Napló I. – II.
Kínlódva törtem a fejemet, hogy merre van Schopenhauer. Halványan rémlett, hogy valahol Nietzsche és a fűtőtest között lehet, fent az első vagy második sorban, az afrikai álarc alatt, de nem tudtam pontosan megállapítani.

Ágoston Hugó: Bukaresti élet, képek XVIII. (1)

Ágoston Hugó: Bukaresti élet, képek XVIII. (1)
Az emberek névadó képzeletének kimeríthetelensége abban is megnyilvánul, ahogyan a legfantáziátlanabb elnevezéseket kitalálják. A Deutschland mindenekelőtt (über alles) egy kenyérbolt, de lehet, hogy több is, alkalmasint egy egész hálózat Bukarestben.

A közszolgálati médiumokra szükség van-e még?

Kabai Domokos Lajos némi önkritikával azt írta, hogy ma már így felelne a címben föltett kérdésre: nincs szükség közszolgálati médiumokra Magyarországon. Nekem 1996 óta ez a véleményem.

Ágoston Hugó: Bukaresti élet, képek XVII. (3)

Ágoston Hugó: Bukaresti élet, képek XVII. (3)
Hegyeske piros orr, enyhén szeplős. Csodálkozó és ábrándos kék szemek. Tudják, vannak nők, akik úgy simulnak a levegőhöz, mintha az ember ott volna mellettük, és őt indáznák körül. Hát ilyen volt.

Zöldi László: Tízéves A Hét

Ha majd egyszer összegezi valaki a romániai magyarság hevenes évekbeli fejlődését, A Hét fölfedezettjeinek akár külön fejezetet is szentelhet. Azoknak a túlnyomórészt fiatal írástudók­nak, akik – legyenek költők vagy filozófusok, tanárok vagy mérnökök – a bukaresti magyar újság hasábjain tűntek fö

Z. L.: Reklámemberként Budapesten

Egyszer a pesti villamoson kiderült, hogy romániai vagyok. Az utas döbbenten jegyezte meg: „És milyen jól beszél magyarul.” Hasonló rácsodálkozással manapság is találkozunk. Persze, a csodálkozás gyakran A Hétnek szól. Sokan talán nem is tudják, hogy Bukarestben van ilyen lap.