SAJTÓ/FÓRUM

Bár az előfizetőire igényt tarthatnak, mégsem örülnek a Háromszék napilapnál, hogy eltűnik a konkurens lap nyomtatott verziója

A lap tulajdonosai a szerkesztők, akik közhasznú intézményként gondolnak az újságra, aminek az a célja, hogy ne maradjanak írott magyar szó nélkül azok az idősebb korosztályhoz tartozó személyek sem, akik más tartalmat nem fogyasztanak.

Miért tilthatja le az MTI a közmédiát bíráló közleményeket? – Perrel próbálkozik a MÚOSZ

A médiatörvényt betartani köteles Duna Médiaszolgáltató teljesen szabad kezet ad az MTVA-nak a műsorgyártásban, az MTVA viszont nem köteles betartani a közszolgálati médiára vonatkozó szabályokat.

A MÚOSZ beperelte az MTI-t a közmédiát bíráló közlemények kiadásának megtagadása miatt

A MÚOSZ által indított perben a Duna Médiaszolgáltató (az MTI a Duna Msz. alá tartozik) a jó hírnevet sértő közlemények megtagadására vonatkozó szabályokon túl arra is hivatkozik, hogy a Duna „az általa kiadott közlemények tekintetében teljes szerkesztői felelősséggel tartozik helytállni”.

Hírhamisításon kapta a kormánytévét Ujhelyi István

A csatorna szerint azt mondta, hogy „az uniós szankciók tehetnek arról, hogy a magyar embereknek rossz”. Épp csak azt a mondatot vágták le a felvételből, amelyben hozzáteszi, hogy ezt a Fidesz-propaganda állítja.

A negatív hírek ártalmasak az egészségre

“Ezeknél az embereknél ördögi kör alakulhat ki, amelyben ahelyett, hogy kikapcsolódnának, még jobban belemerülnek, megszállottan figyelik a híreket, éjjel-nappal frissítéseket keresnek, hogy enyhítsék szorongásukat.”

A kódex, amelynek etikus keretek közé kellene terelnie a magyar közmédiát

Pártszimpátiától függetlenül minden egyes magyar kára, ha azért fizet kifejezetten sokat, hogy egy óriási szervezet minél erősebben próbálja meg átverni. A valóság ugyanis a számunkra vonzó vagy kényelmes álhírekhez sem fog igazodni, ami miatt mostanában például épp a koronavírus-járvány kapcsán fizethettek sokan nagy árat.

Bevonták a Novaja Gazeta engedélyét Oroszországban

Az újság 1993-as elindítását Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió első és egyben utolsó elnöke is segítette abból a pénzből, amely saját, 1990-ben megkapott Nobel-békedíjából származott, így tudták megvenni például az első számítógépeket a szerkesztőségbe.