ROMÁNIA

„Ilyenkor nincs idő pislogni, nézegetni, hogy jön-e a pecsét. Már így is későn kezdtük el. Mi önkéntesek vagyunk – a felelősség azokat terheli, akiknek már a szennyezés első napján lépniük kellett volna, nem egy héttel később, amikor már minden döglik.”

A Salrom vezetője közölte, hogy a munkálatok a tervek szerint haladnak, céljuk továbbra is az, hogy mihamarabb megépítsék a patakot elkerülő, csővezetékes bypass-rendszert. Ezzel csökkenteni szeretnék a friss víz beáramlását a sóbányába, ami a sószennyezés fő forrása.

Ha bizonyos szint alatt marad a sókoncentráció, akkor is csak tisztálkodásra lehet majd vezetékes vizet használni, inni, öntözni alkalmatlan lesz és a háztartási gépeknek is árt. A dicsőszentmártoni üzem látja el Vámosgálfalva és Szászbogács községeket is.

A Kis-Küküllő élővilágát most súlyosan veszélyezteti a sószennyezés, különösen az olyan őshonos halfajokat, mint a rózsás márna (Barbus barbus), botos kölönte (Cottus gobio), fürge cselle (Phoxinus phoxinus), pénzes pér (Thymallus thymallus) és sebes pisztráng (Salmo trutta).

Korond-patak: Vezetőképesség: 80 300 mikroSiemens/cm; Kloridion-koncentráció: 34 164 mg/l. Ez kétszerese a tengervíz kloridtartalmának (ami kb. 19–20 ezer mg/l), vagyis a patak vize emberi fogyasztásra teljes mértékben alkalmatlan.