ROMÁNIA

Háború, háború, Brüsszel, Brüsszel, béke! – Kelemen Hunor és Deutsch Tamás megmondóestjén jártunk

Deutschnak valahogy sikerült minden felvetett kérdést irreleváns irányba elvinnie, mivel miután felmondta az adott kérdésre előkészített standard választ, nagyon nem tudott hozzátenni semmit saját kútfőből, így a beszélgetés végén egészen ellaposodott.

A felújított Szamos-partra állt ki a kolozsvári RMDSZ Winkler Gyulával, hogy hivatalosan is elindítsák a kampányt

A zöld átállásnak méltányosnak kell lennie, ismételte meg korábban a Transtelexnek is megfogalmazott álláspontját Winkler, aki szerint az EU döntéseiből hiányzik a technológiai semlegesség, az elektromos technológia támogatása mellett nem szól elég érv.

Búcsúzhatunk a parajdi sótól – bezárt a sóbánya

A sóbányába április 18. óta jut be a Korond-patak vize. A Maros Vízügyi Igazgatóság közölte ellenőrzés alatt tartják a helyzetet és meghozzák a szükséges intézkedéseket, hogy megállítsák a víz behatolását.

Kiss Tamás: Az RMDSZ etnopolitikája I. – Identitáspolitika és emancipáció

Az RMDSZ még most is két világ, vagyis a romániai és a magyarországi viszonyrendszer között ingadozik, a mostani kampánykommunikáció azonban a magyarországi viszonyrendszer fele való újabb elmozdulásra, az erdélyi magyarok belső nyilvánosságának immár teljes „elfideszesedésére” utal.

Egyetlen határon túli magyar párt európai parlamenti képviselete sem biztos

A romániai magyarok szavazási hajlandósága alacsonyabb az országos átlagnál, a budapesti erősen „Brüsszel"-ellenes propaganda minimálisra csökkentette a romániai magyarok bizalmát az EU-ban, így az RMDSZ csakis az etnikai fegyelemből leadott voksokra számíthat.

Borbély András: Etnikum és osztály

Azt sem ártana tisztábban látnunk, hogy az elmúlt közel harmincöt év neoliberális kapitalista rezsimje alatt, melyet itthon mindmáig senki nem kérdőjelezett meg, összességében jobb, avagy rosszabb lett az erdélyi magyarok osztályhelyzete

Borbáth Endre: Vakfoltok az etnopolitikai vitában

A pártrendszer átalakulásának egyik következménye, hogy az RMDSZ az utóbbi években csak mint vétó-szereplő tudott hatékonyan fellépni (mint például a 2012-es tanügyi törvény vagy a régiósítási-közigazgatási reform esetében), és alig tudta bővíteni a „megszerzett” jogok körét.