NAGYVILÁG

Minden tárgyalónak vagy közvetítőnek tisztában kell lennie azzal, hogy miről szól ez a háború, és mik az egyes felek céljai. Itt veszélyes szakadékot látunk a nyugati gondolkodásban, hiszen a politikusok azt gondolják, hogy Putyin területi előnyöket akar. Ez nem is állhatna távolabb az igazságtól.

Nem egyértelmű jelenleg az Egyesült Államok pozíciója. Az ukrajnai választások elmaradását Oroszország is sérelmezte többször, nyilvánvalóan abban bízva, hogy az ukránok leváltanák Volodimir Zelenszkijt, és az új vezetéssel könnyebb lenne megegyezni.

Vlagyimir Putyin egy interjúban azt mondta, hogy Donald Trump személyiségével pikk-pakk helyreállítja a rendet. „Rendkívül gyakorlatias jellegű, ugyanakkor pragmatikus a kapcsolatunk. És bizalomteljes, úgy mondanám.”

Mint a védekezésnél mindig, most is az a kérdés, hogy az európaiak képesek-e cselekedni is, nem csak beszélni. A felmerülő ötletek márciusig hozzájárulnak majd az Európai Bizottság sokat emlegetett fehér könyvéhez az EU védelmének fellendítéséről.

A dán külügyminiszter kedden kizárta annak lehetőségét, hogy a hatalmas sarkvidéki szigetet az Egyesült Államokhoz csatolják. „Trump nem fogja megkapni Grönlandot. Grönland az Grönland, és a grönlandi nép a nemzetközi jog értelmében nép, amelyet a nemzetközi jog véd.”

Ukrajnában az oroszok főleg szárazföldi erőket vetnek be, légierejük, nukleáris eszközeik, más fegyvernemeik meg vannak kímélve, és fenyegetést jelentenek Európára. Orosz állami hátterű csoportok 2024-ben több mint 4200 támadást intéztek a lengyel rendszerek ellen...