NAGYVILÁG

Az 1968-ban aláírt atomsorompó-egyezmény legitimálta Nagy-Britannia, Kína, az akkori Szovjetunió, az Egyesült Államok és Franciaország nukleáris arzenálját. A többi állam a dokumentum aláírásával lemondott arról a jogáról, hogy tömegpusztító fegyvereket állítson elő vagy szerezzen be.

Még emlékszem, hogy fiatalkoromban Lvivben csaknem külföldi városként gondoltunk Kijevre. Ez csak a Majdan téri tüntetések első és második hullámával változott meg, amelyek valódi fővárossá tették Kijevet.

Az elmúlt hét eseményei felvetik annak a lehetőségét, hogy a tisztviselők végre találtak Trump részéről olyan vétséget, amelyért jogilag felelősségre vonható.

A hónap elején a Herszon régió Moszkva által kinevezett vezetőjét, Vlagyimir Szaldót szállították kórházba, miután az orosz védelmi minisztérium szerint megpróbálták megmérgezni. Helyettesét, Vitalij Gurát egy nappal később lelőtték.

Volodimir Zelenszkij az ENSZ BT előtt videokapcsolaton keresztül mondott beszédet. Hangsúlyozta, a háborút nem akkor tekinti befejezettnek, ha béke lesz, hanem akkor, ha hazája győzedelmeskedik. Kijev újabb 3 milliárd dollár értékű újabb katonai segélyt kap az Egyesült Államoktól.

Petro, akinek kormánya a kongresszus baloldali többségének támogatását élvezheti, felszólította a kolumbiai fegyveres csoportokat, „tegyék le a fegyvert” és fogadják el a törvényes juttatásokat „a béke fejében”. Szót ejtett a kábítószer elleni több évtizedes erőfeszítésekről is.

A korábbi biztonsági figyelmeztetésekhez hasonlóan az Egyesült Államok arra kérte Ukrajnában tartózkodó állampolgárait, hogy ha biztonságosan megtehetik, azonnal induljanak el Ukrajnából.