NAGYVILÁG

2024-ben több olyan sorsdöntő választást is tartanak, amely alapvető hatással lesz az Ukrajnában zajló harcokra. A választások közelségéből pedig az következik, hogy idén nem lesz vége az ukrajnai háborúnak.

Svédország és Finnország tavaly jelentkezett a NATO-ba, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, de mind a 30 tagállamnak jóvá kell hagynia kérelmét. Már csak Törökország és Magyarország jóváhagyása hiányzik.

A Fehér Ház tanácsadói kimondottan aggódtak akkor, amikor Trump többször titkosítatlan telefonokon, kormányon kívül álló barátaival arról értekezett, hogy katonai beavatkozást fontolgat Észak-Korea ellen. 

Hivatalossá vált, hogy nemzetközi bűnszervezetté nyilvánították a Jevgenyij Prigozsin orosz oligarcha által alapított magánhadsereget, befagyasztva annak amerikai vagyonát. Egy végrehajtói rendelet még további szankciókat is előírt a zsoldosokkal szemben.

„Rendkívüliek a veszteségeik, de nem törődnek vele, nem is számolják őket. Mi számoljuk az ő veszteségeiket is, bár pontos számokat erről mi sem tudunk.” Zelenszkij állítása szerint többezres orosz veszteségekről van szó, Oroszország sokkal nagyobb veszteségeket szenved, mint Ukrajna.

Bahmutszke elfoglalása ugyanakkor azt is bizonyítja, hogy a Putyin által elrendelt egyoldalú karácsonyi tűzszünetet nem tartották be az orosz csapatok.

Gyorsan reagáltak és egyöntetűen álltak ki a jelenlegi brazil adminisztráció mellett a latin-amerikai vezetők, köztük az argentin, a perui, az uruguayi és a mexikói elnök. Szintén támogatásáról biztosította Lulát Pedro Sánchez spanyol kormányfő.

Az elnökön elhatalmasodott egyfajta birodalmi küldetéstudat. Fájt neki, hogy a hidegháborús vereség nyomán Moszkva elvesztette befolyását Kelet-Európa felett, a Szovjetunió romjain meg egy sor olyan állam jött létre, melyek történelmi orosz területeket bitorolnak.