NAGYVILÁG

Minden jel szerint a május 16-án kezdődő héten egyidejűleg és közösen nyújtja be csatlakozási kérelmét a két skandináv ország. Finnország és Svédország évtizedeken át semlegességet hirdetett, és sem a politikai vezetés, sem a közvélemény nem támogatta a belépést az észak-atlanti szövetségbe.

„A nyugati média hamisan ábrázolja az orosz fenyegetéseket” – mondta Szergej Lavrov, oroszul beszélve az olasz tévében. Mint fogalmazott: „Oroszország soha nem állította meg az erőfeszítéseket, hogy olyan megállapodásokat kössön, amelyek garantálják, hogy soha ne alakuljon ki nukleáris háború.”

A rajtaütést éjjel is látó hőkamerákkal és kis, még a szovjet időkből visszamaradt páncéltörő bombákkal felszerelt drónokkal, valamint távirányítású aknákkal, valamint mesterlövészpuskákkal hajtották végre.

A stratégiai okokból is fontos és természeti kincsekben gazdag szigetekről szóló, 1855(!) óta tartó, hol orosz-japán, hol szovjet-japán történelmi vita máig mérgezi nem csak a két ország viszonyát, hanem a mindenkori világhelyzetet is.

Az ukránok “még mindig előnyben lehetnek a felderítés kérdésében, és már hozzászoktak ahhoz, hogy nagyon kis egységekben működjenek. Az oroszok sokkal centralizáltabbak. Ez az egyik oka annak, hogy annyi tábornokot megöltek.

Az a tény azonban, hogy tízből csaknem három szavazó úgy nyilatkozott, hogy vagy nem fog voksolni, vagy még nem tudja, kire, azt jelenti, hogy nem zárható ki teljesen egy meglepetésszerű Le Pen-győzelem, ahogy a brexitreferendum és a 2016-os amerikai elnökválasztás eredménye is váratlanul érte a közvélemény-kutatókat.