MAGYARORSZÁG

Eltűnt az állam, aki gátat tudna szabni annak, ami vállalhatatlan. Kicsi Horthy lesz, de a dolognak valahogy el kell kezdődnie. Végül is Horthy hazakerült: ugyanabba az épületbe, ahol az egykori törvényhozás (régebben, úgy értem) megalkotta a zsidótörvényeket. És kedves Európai Unió, adjátok gyorsan azt a pénzt, mert még több Horthy-szoborra lesz itt szükség...

Rogán Antal eleve Európa legnagyobb tűzijátékát ígérte a májusi miniszteri meghallgatásán, Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár pedig nemrég a tiltakozó hangok elcsitítandó emelte is a tétet, mondván, lemondani többe kerülne, mint megtartani.

A tanárnő hétfőn nem ment be dolgozni, hanem kiállt a Nyugati térre egy táblával, amire azt írta: „Pedagógus vagyok, polgári engedetlen. Ha nem érti, miért, kérdezzen!” Csatlakozott hozzá egy másik iskolában tanító kollégája is.

2006 óta kormánypárti politikusok és jobboldali médiumok folyamatosan össztűz alatt tartják Vasvári Csabát, a Fővárosi Törvényszék bíráját. Sándor Zsuzsa összeszedte, milyen képtelenségekkel és hazugságokkal vádolták meg mostanáig az Országos Bírói Tanács szóvivőjét.

A kormányzati terv, úgy tűnik, pusztán az, hogy ismét tövig nyomják a bűnbakképzés gázpedálját. A hívők úgyis mindent elhisznek, még ha korog is a gyomruk, az intézményi megfélemlítés pedig annál inkább működik, minél élhetetlenebbek a viszonyok, hiszen annál keményebb zuhanás vár arra, aki sokat szájal a problémákról.

Mikor elég? Magyarország elfáradt, elszegényedett. Ami itt történt, az a haza kifosztása, a propaganda és a lopás mögé bújtatott alkalmatlanság. Az erőforrások kiapadtak. Nem csak a pénz, a lelki tartalékok is. Minden nappal, órával, perccel közelebb kerülünk a végéhez.