MAGYARORSZÁG – Oldal 113

A Legfelsőbb Védelmi Tanács elutasítja, hogy a magyar MVM többséget szerezzen az E.ON romániai érdekeltségeiben

A magyar terjeszkedés híre felháborodást keltett Romániában. Az MVM-t érő leggyakoribb kritika, hogy a hosszútávú gázszerződések miatt nagymértékben függ az orosz Gazpromtól, és általa felerősödhet Romániában az orosz gáz befolyása az energetikai téren.

Kéthly Anna: Ki az oka?

Belépett a terembe Zelenski gróf, akkor már törődött aggastyán, eleven anakronizmus. Botjára támaszkodva hallgatta néhány pillanatig a felszólalót, majd magából kikelve, a földet verte a bottal és úgy sipította: „Vissza kell állítani a jobbágyságot!"

Bajcsy-Zsilinszky Endre: Kossuth és a magyar külpolitika

Mindezt most csak azért hozom fel, hogy egy rendkívüli szellem és egy páratlan erejű, átfogó képességű politikai gondolkodó megállapításával támasszam meg azt a tételt, hogy számunkra a sors jelölte ki az önálló külpolitika útját, amelyről büntetlenül le nem térhetünk.

Csillag István: Blöffök és hazugságok

Ilyen előzmények után fordultunk rá a „Tisza Világ”, azaz a Magyar Péter pártját támogatók adatbázisának „kiszivárogtatására”, hogy a hatalom újabb fenyegetést helyezhessen kilátásba azokkal szemben, akik nem az ő pártján állnak.

KGB újratöltve, avagy a hatalom magyarországi birtokosai politikai együttműködést folytatnak az orosz titkosszolgálatokkal

Nem véletlen, hogy kevesebbet hallani Orbán Balázsról mint legfőbb „megadáspolitikai” szakértőről. Megadásra már nincs szükség. Az orosz titkosszolgálati kapcsolat elmélyülése azt mutatja: többé nem kompország vagyunk. A felcsúti kapitány lehorgonyzott – a rossz parton.

Száz esztendeje ugyanúgy 3 győzelem, 2 döntetlen és 5 vereség volt a magyar labdarúgó-válogatott szerény mérlege, mint 2025-ben

Kilencven százalék fölé jutott a svájci vb-döntő elvesztését követő esztendőben az ezüstös Aranycsapat, amely 1955-ben 10 győzelmet és 2 döntetlent (91,6%) jegyzett. Sebes Gusztáv élgárdája 1954-ben 89,2, 1952-ben 87,5, 1953-ban 81,2 százalékot mutatott fel

Bialkó László Gergő: Krasznahorkai László filozófiai mélységei

Kezd kirajzolódni a hanyatló társadalom képe, amelyet – Nietzsche szóhasználatával – a félresikerültek irányítanak. A bosszúvággyal telt csorda, amely vétkesnek kiáltja ki azokat, akik nem felelnek meg az ő elvárásainak. Az alulmaradottság érzése, a titkos harag és az irigység dolgozik bennük...

Szabad Európa: „A független újságírás bármilyen korlátozása aggasztó”

Huszonhárom országban huszonhét nyelven működnek szerkesztőségek, melyeket a média- és szólásszabadság helyi korlátozása ellen, egy nyílt és független platform biztosítására hozott létre az amerikai kormányzat, a demokrácia és a jogállamiság védelmére.

1956 és a Szabad Európa Rádió

Az 1956-os forradalom idején a magyar adás munkatársai nagyfokú önállósággal rendelkeztek, négy műsor esetében állapítható meg, hogy taktikai tanácsokkal és nyugati katonai segítséget sugallva nyíltan megsértették a rádió írott belső utasításait.

Szabad Európa a kezdetektől az újraindulásig

Hetven éve hangzott fel a Szabad Európa Rádió magyar nyelvű adásának szignálja, és 1993. november 1-ig szólt. Az utolsó négy évben, vagyis 1989 szeptemberétől már zömükben egy budapesti stúdióban készültek a műsorok. Most újraindul...