EU – EB/EP/ET

A javaslatcsomag összeállításakor az EB igyekezett figyelembe venni Magyarország és a többi, speciális helyzetű tagállam érdekeit, és könnyítéseket indítványozott, de a kormány azt elégtelennek ítélte és elutasította.

Az EU Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) és az Európai Ügyészségnek (EPPO) vizsgálataikat azokra a területekre kellene összpontosítaniuk, ahol a másik intézmény nem rendelkezik hatáskörrel. Magyarország esetében ez azt jelentené, hogy hazánkban az OLAF alaposabban vizsgálódhatna, mint azokban a tagállamokban, amelyek csatlakoztak az EPPO-hoz. 

Orbán Viktor minden “Brüsszel megállításáról” szóló szlogenje ellenére hatalma a közös európai költségvetésből származó folyamatos pénzáramlásra támaszkodik. Akárcsak egyes toryk a Brexit előtt, ő is meg akarja enni a tortát.

2018 szeptemberében a holland Judith Sargentini volt az előterjesztője annak az összefoglalónak, amelyben a Parlament javasolta a tagállamoknak az alapszerződés hetes cikkelye szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben.

Magyarország és az EU a fennmaradó része jelenleg korunk legfontosabb geopolitikai témájában, az Ukrajna elleni orosz háború kérdésében egymással ellentétes oldalon áll. Magyarország ezúttal teljesen magára maradt.

A Delbos-Corfield által asztalra tett parlamenti jelentéstervezet szerint az aggályok ugyanazok, mint négy évvel ezelőtt, sőt időközben számos új probléma merült fel, mint a médiapluralizmus és az igazságszolgáltatás függetlenségének további csorbítása.

Nem örültek a kis benzinkutak annak, hogy a kormány meghosszabbította az üzemanyagok esetében a 480 forintos hatósági árazást. A többségében családi vállalkozásban üzemelő kutak lassan fél éve veszteségesen üzemelnek. Jövő héten indulhatnak el a perek.