EU – EB/EP/ET

Korábban már belengette a Fidesz, hogy van élet az EU-n kívül is, Varga Mihály pénzügyminiszter pedig odáig ment, hogy amennyiben a következő hétéves költségvetési ciklusban már nettó befizetők lennénk, talán jobb is, ha nem maradunk tagok.

A vizsgált beszerzések a közbeszerzési piac csupán egy töredékét érintették, hatalmas volumenük miatt így is rekord bírságot (korrekciót) kellett fizetnie Magyarországnak.

A szerző szerint Orbán hatalompolitikai opportunista, fogékony a pénzügyi nyomásra, de a lengyel kormányban kemény ideológusok foglalnak helyet, akiket egy eljárás megerősíthetne a dacukban.

Magyarországon 2018-2019-ben kirívóan magas volt az egyetlen ajánlattevővel kötött beruházási szerződések aránya, s Magyarország kapta a legtöbb pénzügyi korrekcióra vonatkozó ajánlást az EU Csalás Elleni Hivatalától.

Az „oligarchaszervezetek” elleni küzdelemről szóló határozati javaslat szerint egyes tagállamokban a nemzeti kormányok tagjai és más politikai pozíciókat betöltő személyek is az „oligarchia részei“, és aktívan törekednek arra, hogy az uniós forrásokat saját pénzügyi hasznukra használják fel.

A jelentés tartalmazza azt, hogy a városok közvetlenül is pályázhassanak uniós forrásokra, a koronavírus utáni helyreállítási alapok egy része pedig közvetlenül érkezzen meg a városokhoz, amiért a Főváros is évek óta lobbizik Brüsszelben.

A jogállamisági előírások elfogadásában kulsszerepet játszó Európai Parlament szerint nincs mire várni, az Európai Bizottságnak már rég el kellett volna indítania az pénzmegvonással járó első eljárásokat.

Történetében először az EUB egyenes adásban közvetítette az ítélethirdetést, ami jelzi a téma fontosságát. A magyarok és a lengyelek megsemmisítési keresetét a bíróság teljes ülésen, vagyis mind a 27 bíró részvételével tárgyalta, amire szintén csak a jelentősebb ügyekkel kapcsolatban van példa.