ERDÉLY/RMDSZ – Oldal 25

Kiss Tamás: Az RMDSZ etnopolitikája I. – Identitáspolitika és emancipáció

Az RMDSZ még most is két világ, vagyis a romániai és a magyarországi viszonyrendszer között ingadozik, a mostani kampánykommunikáció azonban a magyarországi viszonyrendszer fele való újabb elmozdulásra, az erdélyi magyarok belső nyilvánosságának immár teljes „elfideszesedésére” utal.

Egyetlen határon túli magyar párt európai parlamenti képviselete sem biztos

A romániai magyarok szavazási hajlandósága alacsonyabb az országos átlagnál, a budapesti erősen „Brüsszel"-ellenes propaganda minimálisra csökkentette a romániai magyarok bizalmát az EU-ban, így az RMDSZ csakis az etnikai fegyelemből leadott voksokra számíthat.

Beérett a vetés: a román szélsőjobbnál is nyugatellenesebb és oroszpártibb az erdélyi magyarság

A magyarországi politikai befolyás, illetve az RMDSZ kettős beszéde, az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos hallgatása, állásfoglalásának hiánya jelentősen befolyásolta az erdélyi magyarok véleményét; ez fokozza a nyugatellenes attitűd terjedését, és az oroszpártiság erősödését Erdélyben.

A BBTE két oktatóját is kitüntette a Magyar Tudományos Akadémia: Bartos-Elekes Zsombort és Sándor Bulcsút

A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) két oktatóját, Sándor Bulcsút és Bartos-Elekes Zsombort Arany János-díjjal tüntette ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) az éves közgyűlésén, május 7-én – tájékoztat a BBTE közleménye.

Barabási Albert-Lászlót tagjává választotta az Amerikai Tudományos Akadémia

Az, hogy a Centrálban ült, amikor a hívást kapta, Barabási számára különleges jelentést hordoz – ez az a hely, ahol Karinthy Frigyes magyar író először felvetette a hat lépés távolság elméletét, amely a későbbi hálózatkutatás első sejtése.

Borbély András: Etnikum és osztály

Azt sem ártana tisztábban látnunk, hogy az elmúlt közel harmincöt év neoliberális kapitalista rezsimje alatt, melyet itthon mindmáig senki nem kérdőjelezett meg, összességében jobb, avagy rosszabb lett az erdélyi magyarok osztályhelyzete

Markó Béla: A magyar dilemma

Nekünk, erdélyi magyaroknak, szükségünk van erre a nemzeti egységre. Szükségünk van arra, hogy továbbra is büszkék lehessünk a hallgatást megtörő, a szögesdrótokat lebontó Magyarországra.

Borbáth Endre: Vakfoltok az etnopolitikai vitában

A pártrendszer átalakulásának egyik következménye, hogy az RMDSZ az utóbbi években csak mint vétó-szereplő tudott hatékonyan fellépni (mint például a 2012-es tanügyi törvény vagy a régiósítási-közigazgatási reform esetében), és alig tudta bővíteni a „megszerzett” jogok körét.

Toró Tibor: Az etnopolitika kudarca: a nyelvhasználati jogok esete Romániában

Az RMDSZ egyrészt a nyelvi státusegyenlőség kivívása helyett az etnikai határtermelés irányába terelte a nyelvhasználat kérdését, másrészt kiszorította az alulról jövő nyelvi jogi kezdeményezéseket, és ezzel monopolizálta a nyelvi jogok ügyét.

Markó Béla: Az aradi példa

Érdemes elgondolkozni rajta ma is, amikor háború dúl a közelünkben. Béke ugyanis lehetséges úgy, hogy a gyengébb enged az erősebbnek. De az hamis béke. Megbékélés viszont csakis akkor van, ha egyikünknek sem kell feladnia a maga múltját vagy jövőjét.