ERDÉLY/RMDSZ – Oldal 109

Markó Béla: Könyvek és oroszlánok

A könyvek elmondják nekünk, hogy milyen a háború, milyen a béke, milyen a szeretet, milyen a gyűlölet, de nem fognak helyettünk választani. Nekünk kell eldönteni, hogy Pierre Bezuhovként vagy Fabrizio del Dongóként ide-oda sodródunk-e, vagy pedig próbálunk legalább beleszólni abba, ami körülöttünk történik.

A marosvásárhelyi állatkert a környezettudatosság, a tudomány és a kultúra találkozóhelye szeretne lenni

A város még mindig nem használja ki úgy, ahogy kellene ezt a lehetőséget. Meglátása szerint sokkal többet kellene fektetni az állatkert reklámozásába, hisz Amszterdamban még a Van Gogh múzeumnál is reklámozottabb és látogatottabb volt az állatkert, és a turisták lépten-nyomon egy-egy nagy ZOO-plakátba botlottak.

Egy szorongó ember tettei

Novák Katalinnak tudnia kellene, hogy a jelentős számú romániai magyar kisebbségnek nem azzal tesz jót, ha a hazai karzatnak játszik, és ott magyarkodik az RMDSZ-szel, hanem ha szóba áll azokkal a román vezetőkkel is, akiktől a jogalkotás, a költségvetés függ.

Megtalálta a rendőrség Boné Ferencet, Molnár Beáta gyilkosát

Az autót találták meg először, az aradi rendszámú szürke Dacia Logan Nagyvárad Velence nevű városrészében, a CFR vasútállomás közelében parkolt. A férfit a rendezőpályaudvaron találták meg, ahol egy tehervagonban bújt el.

Diószegi László: a szélsőséges megnyilvánulásoknak nincs helye a Sepsi OSK lelátóján

Az elnök azt mondta a Transtelexnek, hogy nem a TF'18 tagjai fordítottak hátat a himnusz alatt, és nem szentgyörgyiek voltak. Feltehetően magyarországi ultrák voltak, akik a szélsőséges megnyilvánulást elkövették.

Elfogadta a román parlament az offshore-törvényt

A törvény hatálybalépése után új munkahelyeket teremt, az állam plusz bevételhez jut a profitadó és más adók befizetése által. Mindez hozzájárul Románia gazdasági növekedéséhez és a stabilitás megteremtéséhez.

Noha keletkezése óta megoszlanak róla a vélemények, ma már a Magyar Értéktár része – 100 éves a székely himnusz

A Csanády György által kantátának szánt, és időközben nemzeti jelképpé vált dalnak a kultúrpolitikai funkcióját vizsgálva azt lehet mondani, hogy a Horthy-korszak magyarságképét erősíti fel. Ne feledjük: ez a szerzemény a Horthy-rendszerben volt először és utoljára hivatalos tananyag, azóta tartja magát a köztudatban.

Cseke Attila a Transtelexnek: még csak szóba sem került a székely himnusz ügye a legutóbbi koalíciós ülésen

„Semmi jele nincs annak, hogy az RMDSZ-t ki akarnák szorítani a koalícióból. Mindig vannak olyan román politikusok, akik felülnek a nacionalista, magyarellenes hangulatkeltésre, és így próbálják a népszerűségüket növelni. Ezt a hangulatkeltést mi mindig elítéljük, véleményünket nyíltan vállaljuk.”

Tájegység született a Skanzenben: Erdély

A nyomda intézménye olyan városi funkciót töltött be, amely meghatározta a modern urbanizáció mértékét. Az impozáns szecessziós homlokzattal rendelkező épületben egy 20. század eleji lap- és könyvszerkesztőség és egy kisvárosi nyomda életébe pillanthatunk be.

Markó Béla: Magyar félhomály

Igaz, hogy akarata ellenére boldogítani senkit sem lehet, de vajon ültünk-e le, egyeztettünk-e elégszer, vitatkoztunk-e arról, hogy mit is akarunk? Azzal kezdtem ezt a közeljövő félhomályában tapogatózó írást, hogy éppen jósolhatatlan a világ folyása, de hátha ez azt jelenti ismét, hogy alakítható is.