ERDÉLY/RMDSZ – Új Hét

Három új romániai külső tagja van a MTA-nak

László Attila Zoltán régészt, Kristály Sándor matematikust és Tánczos Vilmos néprajzkutatót külső tagjai közé választotta az MTA. László Attila Sepsiszentgyörgyön született 1940-ben. Kristály Sándor 1975-ben született Csíkszentdomokoson. Tánczos Vilmos 1959-ben született Csíkszentimrén.

Oláh-Gál Róbert: Erdőszentgyörgy nevezetes embere – Némethi András

Az erdőszentgyörgyiek jegyezzék meg Némethi András nevét, mert akármilyen statisztikát vagy tudományos eredményt mérő idézettségi mutatót is veszünk figyelembe, Némethi András a világ matematikusai között az elsők között foglal helyet.

A Magyar Tudományos Akadémia 2025-ben megválaszott tagjai

Az új akadémikusokat a választás után bemutatták a Magyar Tudományos Akadémia 199. közgyűlésén is. A tagválasztást követően a Magyar Tudományos Akadémiának 294 rendes, 71 levelező, 201 külső és 191 tiszteleti tagja van.

Kiss Tamás: Darabokra tört a jövőkép, elsodorja Romániát a posztfasiszta hullám

Valós veszély, hogy a román szélsőjobb, az RMDSZ és még inkább a magyar kormány kapcsolata „normalizálódik”. Ez nem csupán az RMDSZ és az AUR közötti kiegyezést, hanem szoros államközi partnerséget jelentene Románia Magyarország között.

RMDSZ – Különkiadás, szép választási gondolatok

Ez a mai választás arról szól, hogy sikerül-e a második fordulóba olyan jelöltet küldeni, aki képes, és le tudja győzni azt a jelöltet, aki a magyar közösségnek nem a barátja, aki a magyar közösségnek az ellensége.

RMDSZ (Kelemen Hunor): Miért mondjuk, hogy csak Crin Antonescu tudja legyőzni Simiont?

Crin Antonescu az egyetlen, aki minden táborból össze tudja gyűjteni a második fordulóban a szükséges szavazatokat – Simion ellen még az USR szavazói is mellé sorakoznak fel. rajtunk, magyarokon is múlik, hogy ne Simion legyen az elnök.

Szilágyi N. Sándor: Bozgor

Ezt a magyarázatot nemcsak nyelvészeti, hanem (szociál)pszichológiai tényezők is valószínűsítik. Nagyon is emberi dolog ez, tiszta kár, hogy szellemességét, játékosságát és humorát mi nemigen tudhatjuk érdeme szerint méltányolni, mert pechünkre éppen bennünket csúfolnak vele.

Markó Béla: Remény a gyászban

Mennyit fizetsz, hogy megvédjelek? Vagy: mennyit fizetsz, hogy ne bántsalak? Úgy tűnt, ez lesz a jövő, és tulajdonképpen még mindig úgy tűnik. Akkor meg mégis honnan a remény? Onnan, ahonnan nem remény, hanem fájdalom származik rendszerint. A gyászból.

„Basszam a lelkét!” – Egy régi magyar káromkodás nemzetközi sikere

Mivel az emberek sokszor inkább káromkodnak más nyelven (talán mert úgy nem tűnik olyan csúnyának?), nemcsak a németek vették át, hanem (erdélyi) románok is: a nyelvjárási *basamalerchi* kb. olyasmit jelentett, hogy 'a mindenit!'. Ha pedig ezt valaki valamikor nagyon gyakran használta...

Te is bozgor vagy, csak eddig nem tudtál róla

„Nobozmeg” – folytatja Kemény az Ady-antológia recenziójának köntösébe vont keserű elmélkedését az állandó és egyre gyűlöltebb muszáj-Herkules állapotról – „ennyi a hozzászólása egy kis népnek a világtörténelemhez.” Olcsó poén, de igaz...