Farkas József György: Dr. Sáska László – Arusha
Sáska doktor orvosi hivatását gyakorolván évtizedeket szentelt a malária és a rák gyógyításának. Kutatótevékenységéért az Angol Királyi Rákkutató Intézet levelező tagjává választotta,
A kutató türelme – A Hét munkatársának válaszol dr. Sáska László
Ami orvosi tevékenységemet illeti, előre kell bocsátanom, hogy általános praxisú orvos vagyok, nem pedig valamelyik külön alszakma specialistája. Ott nem sebészre vagy bakteriológusra volt szükség, ott orvosra volt szükség. Afrikában egy specialista nem tudna megélni. Ott mindenhez kell érteni. Hát az én voltam.
Karinthy Frigyes: Hazám és „hazám”
Neki senki se mondja, hogy a haza egy tőrrel átszúrt szív, vagy egy oltár, amit a szívben emeltem: – mert ő tudja, hogy a haza barna föld és kék víz – a haza sok ház és sok legelő és sok ember – és köztük ő, ő maga – ő maga is egy kis darab haza.
Vári Attila: Az üres szék
Marosvásárhely fekete márciusától a jugoszláv utódállamok háborúinak iszonyatos barbárságáig annyi minden történt „nemzetféltésből” a közelmúltban, hogy értéktelen lett az az önámítás számomra, hogy népek és országok levonhatják a történelemből a tanulságokat.
Németh Andor: Búcsú Verpeléttől. Borongás Karinthy Frigyes ravatalánál
"Reszketett, mint a nyárfalevél.“ „Mire te?“ „Mire én azt mondtam: mit félsz, te marha, nem vagyunk az erdőben!" „És?“ — firtattuk tovább. „Megcsókoltam" mondta Karinthy kényszeredetten. „Nem tudok senkit szégyenletes helyzetben látni. Ki kellett belőle segítenem.“
Vörös Károly: Drága Zsolt!
Téged minden érdekelt, ami itthon vagy a világban történt. A kíváncsiságot tartom legjellemzőbb tulajdonságodnak és az ezzel párosuló őszinte odafigyelést. De fogalmazhatnék úgy is, hogy empátia és szemérem, mely magától értetődően zárja ki a tolakodást.
Pomogáts Béla: A gazda bekerítette házát
Barbár szelekkel most is találkozik az, aki ablakot tár a külső világra, és egy írónak erre természetesen mindig figyelnie kell. Ilyenkor talán hasznosabb visszatekinteni és felidézni a régi küzdelmeket – a régebbi barbár szelekkel szemben. Gálfalvi Zsolt is bekerítette házát
Markó Béla: Tartós példa
Annak az értelmiségi-típusnak a megtestesítője, aki műveltségét, filológiai tudását, esztétikai értékek közötti tévedhetetlen tájékozódását soha nem helyezte ellentétbe az Erdélyben olyannyira nélkülözhetetlen közéleti szerepvállalással.
Lőrincz György: Gálfalvi Zsolt, a diplomata…
Két ember volt – persze ők mostanig nem tudtak erről –, akikre mindig idősebb testvérként néztem fel. Az egyik Kántor Lajos, a másik, miután később megismertem, Gálfalvi Zsolt volt. Hogy miért éppen ők? Most nem tudom megmondani.
Cseke Gábor: Beindított vívódások könyve
Az a tény, hogy a gyakorlatban is megkóstolhattam, milyen az és mivel jár, amikor mindent szabad és bármit le lehet írni, szöges ellentétben a korábbiakkal, minden korábbi tapasztalatomnál többet ért.