AJÁNLÓ

A 9. szimfónia formailag is nagy újítás, hiszen a műfajba Beethoven először vont be emberi hangot. Nyilván sokan vélik úgy, hogy Beethoven zenéje valami egyedülállóan fenségeset fejez ki, s ebben nincs párja a zenei irodalomban.

Ha már a személyiség megválasztása is döntés függvényévé válik, lehet-e a továbbiakban Ellul, Toynbee, Fromm vagy Marcuse módján a választási szabadság szűküléséről beszélni? Toffler határozott nemmel válaszol. Szerinte a változékonyság mellett a változatosság a kor egyik jellemzője.

A kötet magáról Gábor Györgyről is szól: szellemiségéről, megkerülhetetlen és úttörő szemléletű munkásságáról, interdiszciplináris tudományterületeinek hatásairól, kölcsönhatásairól. Alakja megelevenedik olvasás közben.

Talán visszajutunk Európához – óvatosan mondom ezt a szót –, talán lesznek itt fehérek közt európaiak. Talán nem lesz ilyen undorítóan alpári a hang, amit használunk. Talán győz a normalitás, talán egyszer csak észhez térnek az emberek.

Azoknak, akik nem a balliberális kurzus, hanem a magyarság érdekeit tekintik elsődlegesnek, érdemes tudomásul venniük, hogy a változás vagy a varsói gyorssal érkezik, vagy további késése beláthatatlan idejű lesz.

„Vigyázz, el ne császárosodj, fel ne vedd szokásaikat — mert ez könnyen megesik. Légy csak egyszerű, jó, tiszta, komoly, kendőzetlen, igazságszerető, istenfélő, jóindulatú, tántoríthatatlanul kötelességtudó...“ A császár írta ezt, Marcus Aurelius.