József Attila: A Kozmosz éneke – szonettkoszorú
Ujjongva hozom örök Koszorúm / – Tizennyolc évem legszebb rózsa rajta – / És méltó: vedd: Én túl a vak borún, / Bátyám, Krisztusig emelkedem! // Külön világot alkotok magam. / Mert mint baktériumnak csepp is tenger, / Idegen, messzi bolygó minden ember...









