Ágopcsa Marianna: Számunk képzőművésze: A naiv művész
A művész gyönyörködik hőseiben, ártatlanul tréfálkozik, avagy csípősen heccelődik velük...
Önálló művészi világ ez, mese és valóság szétbonthatatlan egysége.
Fischer István: A modern művészet logikus konklúziója
A sajátosan filmszerűnek mondott idő- és térérzékelés elemeit a legprecízebben éppenséggel azoknak a modern íróknak a műveiben találhatjuk meg, amelyeket a filmtől a legtávoliabbaknak tartottak, mint például Csehov és Proust, Joyce és Kafka, Virginia Woolf és Dos Passos.
Fehér könyv a kormányzás sikereiről
"Közelebb kell kerülnünk az emberekhez” – mondta még sajátos, hadaró, elnyelő, érthetetlen hanghordozásával a rokonszenves politikus.
Lemondott a magyar miniszterelnök-helyettes!
Ahogy a „lemondok” szót kiejtette, akkora üdvrivalgás tört ki, hogy nem tudta folytatni. Még vagy kétszer próbálkozott, de gyorsan abbahagyta, amikor hét sportolót látott közeledni, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy a levegőbe dobálják.
Hugo von Hofmannstahl: A külső élet balladája
Arisztokratikus, márványhideg, klasszikus és stilizált. Mélyről felfakadó szavaiban évek tartalmát és érzésenergiáját sűríti össze.
A miniszterelnök kolbásza
Éjszaka mint egy őrült – azt sem tudtam merre keresgéljek – az egész várost felkutattam, hogy megtaláljam őket. Mert fél füllel tudomásom volt róla, hogy a két fiú már Békéscsabán van.
Witz 3+1 (55)
Egy család kiköltözik az USA-ba, a gyereket beadják az oviba. Egy kisváros polgármesterét telefoncsörgés ébreszti fel az éjszaka közepén. Gyerekkoromban minden télen írtam a Mikulásnak levelet.
Witz 3+1 (56)
Meghal a pápa, felkerül a mennybe. A székely család szénát szállít. – Van rokoni kapcsolat a Télapó és Piroska között? A nyúl igazi jellem.
A Higili lányok
Higili Vili annyira megszerette a Berettyót, hogy verset írt hozzá is – voltaképpen ezzel a verssel kezdődik a Higili-költészet: „Barkától tarkálló / híg, illó Berettyó, / lassuló partodon / békaraj karattyol...”
Bronzban az igazság, bronzban a vigasz – Szovátán Sánta Csabánál
Hamis mosolyú, időben szabadon csapongó garabonciásként állítja elénk kisemberek és dölyfös nagyok gyarlóságait, vágyait, félelmeit, cselekedeteink, életeseményeink mozgató rugóit, emberközi kapcsolataink görbe tükrét.