LÁTVÁNY

Harsány fortissimók, színorgiák, önreklámozás tőle idegenek; a könyvet és a könyv igaz barátját, a jó értelemben vett bibliofilt tessékeli mindig előre, akár annak árán is, hogy ő maga inkognitóban maradjon.

Az általánosan em­beri megfogalmazása érdekében, ha kell elkíséri Dantét a poklokra, vagy megbirkózik a képzőművész számára legnehezebbel, és az elvonatkoztatás érdekében megfeledkezik fölényes technikai tudásáról.

Gergely Zoltánnak nemcsak Márton Áronról, hanem a kariatidákról, sámánokról, prófétákról is van különvéleménye, és vannak művészi eszközei ahhoz, hogy ezeket kifejezze, direkt módon érzékelhetővé tegye.

Az esőcseppek telesirják a szélvédőt, kopognak és újra kopognak a bádogon, freccsennek az alvázon, szétporladnak a levegőben, felhővé válnak, felfelé igyekeznek, ahonnan jöttek, jelenteni, hogy teljesítették a feladatot, de a misszió világos: nincs megállás, újra irány a föld...

Szenczi Zoltán a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet grafikai szakának abszolvense. 1954-ben született Szatmárnémetiben. A Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban, illetve a szatmári Művészeti Líceumban tanult. Több egyéni tárlatot rendezett Kolozsváron, Szatmárnémetiben, Budapesten, Bécsben, Koppenhágában, New Yorkban, Washingtonban.

Végül azért döntöttek a felső réteg eltávolítása mellett, mert a restaurálás közben másként reagált az oldószerekre a két réteg festékanyaga, így egyértelművé vált, hogy nem Vermeer munkája a felső réteg.

A bőszavú ős-művészettörténész Vasari szerint Dürer azért utazott másodszor Itáliába, mert ott másolták és hamisították metszeteit... De hatása nemcsak a német föld közvetlen szomszédságában, hanem tőle messze fekvő országokban is felfedezhető.

A most 63 éves kolozsvári grafikus a kortárs erdélyi képzőművészet egyik legaktívabb tagja. 1958-ban született Alsócsernátonban, a marosvásárhelyi Művészeti Líceumban érettségizett, utána Feszt László tanítványaként a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát.