LÁTVÁNY

Kerüli a pillanat fogságát; az összefoglaló ábrázolás, a látvány leegyszerűsítése érdekli. Szigorú szerkesztettség jellemzi munkáját. Ám ez a kiegyensúlyozottság nem jelent merevséget – telítve van dinamizmussal.

II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társainak a hamvait 1906-ban helyezték el a kriptában, rajta kívül még Zrínyi Ilona, Rákóczi József, Esterházy Antal gróf, Sibrik Miklós ezredes kapitány, Bercsényi Miklós és Csáky Krisztina grófnő nyugszik itt.

Elekes Károly festő évekkel ezelőtt készült emlékfotója bizonyosan 1990 után készült, mert az újság, amit a néne kézben tart, annak előtte még nem létezett - annak a százados vágynak a beteljesedéséről szól, ami a falu emberében mindig megvolt: messzire látni.

Tanulmányainak, épületeinek összessége tanúskodik amellett, hogy mennyire téves lenne őt a „zsákutcába jutott szecesszió“ képviselői közé sorolni. Mindig elítélte azt a művészetet, amelynek „... semmi köze nem volt az élethez. Az élethez, mely pedig valamikor a maga megszépítésére, meggazdagítására hívta azt életre“

Művésszé válása a mesebeli szerencsés kisebbik fiú sorsa. Édesapja, a gyergyóalfalvi asztalosmester már érett fővel, családos emberként döbbent reá, hogy tulajdonképpen a festészethez lett volna, lenne kedve.

„Fészekrakó" – családalapítót jelent, és a kifejezés tökéletesen illik Gaál Andrásra, aki a főiskola elvégzése után, 1959-ben, a csíkszeredai tanárkodást választotta. Tudta-e akkor, hogy nemcsak a szó szerinti értelemben vett családot alapít Csíkszeredában, hanem – az évek folyamán – művészcsaládot is...?

Amíg Kotál Henrik emléktáblája mintegy beépül a falba – néhány betüt átfestettek feketére és úgy hagyták, szerintem eredetileg az aranyozás se volt rajta –, addig a többi kiemelkedik, „kilóg belőle”, szinte vetélkednek abban, hogy melyik hívja fel hatásosabban magára a figyelmet.

A felvétel G.I.B. Balfour tengerészhadnagy (Királyi Flotta) műve, aki 1937-ben a HMS Carlisle hajó fedélzetén kikötött Tristan da Cunha szigetcsoport mellett, valahol az Atlanti Óceán kellős közepén, Dél-Amerika déli csücske és Afrika déli része között.

Az utóbbi évtizedekben a kivitelezési technikák jelentős bővülésével a grafika szinte korlátlan ábrázolási lehetőségek bir­tokosává vált, és míg egykor hamu­pipőke volt a képzőművészetek csa­ládjában, immár rangos helyet vívott ki magának.

Az egykori Abaúj-Torna vármegye központja ma már jóindulattal sem mondható magyar településnek, hiszen közel negyedmilliónyi lakosából a 21. században 7000-nél is kevesebben vallották magukat magyarnak.