INTERJÚ / ESSZÉ – Oldal 82

Demény Péter: Végleg hazatért – Kovács András Ferenc halálára

Soha nem adta meg magát semmilyen ideológiának, noha szubjektivitása szeszélyesen működött, és ez újabb vitákhoz vezetett. Elkeserítette, ami az utóbbi időben történt, de azt hiszem, ez csak még jobban elsötétítette: a sötétség korábban, más okból kezdődött.

Cs. Gyimesi Éva: A rejtőzködő lírikus

„S lehull az alkony, mint egy nyaktiló...“ Ízlelgetem a sort, amely talán önmagában, a többi, idetolakodó gyönyörű kép nélkül is a hiteles költői tehetség elegendő ismérve lehetne. És a tragikumé, amely az első pillantásra játékos versvilág mögött van.

Horváth Gábor: Még egymilliárd év

Úgyhogy vegyünk egy nagy levegőt és próbáljuk elképzelni helyünket a világban: egész civilizációnkkal együtt parányiak vagyunk és időlegesek. De emberként, magyarként és európaiként itt és most van dolgunk.

Bajor Andor idézése – Beszéljünk idegalapon

A megriadt egyén fölfogása szerint sok apró lódításból teljesedhetik ki az igazság. Ez azonban nem volt így... Sok apró lódításból ugyanis végül egy óriás lódítás lesz. Mert ha az ember lódít, akkor utána még inkább tartozik az igazságnak...

Tarján Tamás: Egy sosemvolt lap történeti jelentősége – Bajor Andor és az Ütünk

Az Ütünk szatirikus ereje abból is kitűnik, hogy a napi aktualitások kifakulása ellenére a gúnykép megmaradt (irodalom)történetinek: lenyomata egy olyan intellektuális és nyelvi világnak, amelyen belül az Utunk csak a mag.

Kocsis Tamás: Ötezer éves óriás – az én Kínám

Nem éppen előnyösnek sikeredett fotóm bejárta a világsajtót, rosszallásra késztette a kulturális forradalom női főszereplőjét: Mao színésznőnek indult, majd a politikai vezérkarba befurakodott hatalom sóvár feleségét, Csian Csinget.

„Élet-halál kérdés, hogy megérkezzenek a kohéziós pénzek” – Interjú Tüttő Kata politikussal, főpolgármester-helyettessel

Egy folyamatosan változó világban próbálnak az európai országok közös megoldást találni, mert egyedül kevesek vagyunk. Nyilván jobb lenne egy rugalmasabb, gyorsabban reagáló rendszer, de másrészről én egyáltalán nem vagyok a bürokrácia ellensége, mert hihetetlen biztonságot is nyújt a közösségnek.

Kocsis Tamás: Szomorú karácsonyi emlék 1944-ből

December 25-én anyám az ostromra átalakított pincében főzte a háborús karácsonyi ebédet, amikor apám lehajtott fejjel belépett a békeidőben fáspinceként használt bunker frissen épített vasajtaján, és annyit mondott: „Zsilinszky Bandit tegnap Sopronkőhidán felakasztották.

„Marha nehezen hinnék el nekem, hogy fideszes lettem” – Interjú Alföldi Róbert színésszel, rendezővel

Nem nagyon forgatom a köpönyegem. Amióta a szakmában vagyok, és megnyilatkozom nyilvánosan, nagyjából ugyanazt mondom. Ez békességgel tölt el és egyben tart. A hitelességemet és az önazonosságomat semmiért sem adnám fel.

Gábor György: Özönlenek hozzá mind a nemzetek

Ehhez persze számot kell vetni azzal, hogy nem mi vagyunk ama kitüntetett pont, amelyhez „özönlenek mind a nemzetek”. Feltéve persze, ha lesznek még nemzetek, s akadnak még járható utak a népek zarándoklatához.