INTERJÚ / ESSZÉ – Oldal 44

Ádám Péter: A republikánus szentháromság – A francia nemzeti ünnep margójára

A jeles nap abban különbözik a magyarországi nemzeti ünnepektől, hogy nem az állam születésére utal (mint augusztus 20.), nem is a nemzeti függetlenségre (mint március 15., vagy október 23.), hanem…

Ágoston Hugó: Michelle

No de most Michelle-ről legyen szó, a volt first ladyról, akit kivételes szellemi kvalitásai, empátiája és jogi-szociális-politikai tapasztalata folytán leginkább megilletne a nehéz feladat, hogy vezesse a világ legnagyobb gazdasági és katonai hatalmának kormányát.

Vig Emese: A Méhes-ügy és az erdélyi irodalmi élet árnyékos oldala

Amikor Méhes György jelentett, akkor a Securitate mindenhatósága gerjesztett félelmet, most a frusztráció az értelmiségi félelem legfőbb forrása. Hogy elesünk az apanázstól, kiesünk a pixisből, elfeledkeznek rólunk a következő díjkiosztón.

Berend T. Iván: Politikai gyilkosságok

Abraham Lincoln: "A gyilkosság mindig lehetséges, és meg is történik, ha eléggé elszántak a tettesek. Ha megölnek engem, az utánam következő éppolyan rossz lesz nekik, mint én”.

Martin József: A „nem egyesült államok” nyomában – Fantázia nélküli politikai elitek álvíziója?

Orbán nemhogy Brüsszelt, de a szélsőjobbot sem tudja elfoglalni: a megrögzött „szuverenitás”-mánia addig él, amíg az adott alakulat hatalmon van. Az integráció a maga útját járja, s ettől még a „Brüsszelt” ellenségnek tekintő orbáni politika sem fogja eltéríteni.

„Nagyon remélem, hogy nem Magyarország jelenti a történelem végét” – Interjú Francis Fukuyamával

Ne legyünk túl pesszimisták, mert úgy gondolom, hogy az elmúlt évben lezajlott választások valójában meglehetősen kedvezően alakultak a liberálisabb politikai pártok számára. Ez a lengyel választásokkal kezdődött a tavalyi év vége felé.

Szele Tamás: Ez nem békemisszió

Orbán vagy nem értette, vagy nem akarta érteni, hogy mint hívatlan látogatót, csak a kormány egyik vendégházában fogadta Hszi Csin-ping, ha így megy tovább minden, legközelebb már egy faluvégi kurta kocsmába invitálják.

Tamás Pál: Sinománia – begyakorolt idegenség

A mostani az első eset, amelyben egyáltalán felmerül, hogy Kínának lehet, vagy van globális erőtere. Persze, Kína közben nem egy nemzetállam, hanem inkább egy civilizáció-állam, s már azért sem értjük. De hát egyre kevesebb megtapasztalni való fér bele nemzetállam képeinkbe.

A változások modelljei – Interjú Tamás Pál szociológussal

Egy ilyen nagyon vegyes régióra ráhúzott modellből természetesen mindenki kilóg, tehát senki nem illik bele teljesen, ám én ugyanakkor azt mondom, hogy senki nem tekintheti a maga számára teljesen idegennek, érvényetelennek.

Rácz András: Orbán „békemissziójáról”: Kijev jól sikerült, Moszkvában viszont hülyét csináltak belőle

Ellentétben a kijevi úttal, a moszkvai utat a magyar kormány a legutolsó pillanatig titkolni próbálta, a saját európai szövetségesei elől is. Túl azon, hogy ez önmagában problémás, külön szánalmassá teszi a kísérletet, hogy ráadásul nem is sikerült.