INTERJÚ / ESSZÉ

„A mennyország szomorú” – írja Krasznahorkai a Háború és háborúban. Megvan rá Istennek és angyalainak minden okuk. Rossz volt nézni, ahogy a járvány halál-táncolt az emberrel. Még rosszabb, ahogy a háborúk Sátánja vég nélkül tangózik velünk.

Azokban a hevesen németellenes időkben csak pusztába kiáltott szó maradt a tiltakozásuk. Főleg azért, mivel a közvélemény is a németek elűzésének pártján állt.

Hunyadi János sikeres harcai a magyar hadtörténet dicsőséges lapjain foglalnak helyet. Mohács a magyar történelem egyik mélypontja volt. A király és a magyar hadsereg pusztulása nyitottá és védtelenné tette az országot, évszázadokra három részre szakította és a Habsburg uralom évszázadait nyitotta meg.

"Világszerte közel negyven éve van televízió. Hazánkban is hovatovább második évtizede végét tapossa… Gondolom, amikor a magyar adás is tizenöt-húsz éves lesz, addigra tévékritikusaink is lesznek."

Miért ne hinnének pont ők, Orbanisztán hű alattvalói, annak a véleménynek, amely minden bérelhető médiafelületen megjelenik és minden bérelhető tollból szivárog, hogy Európát a szuperállamtól, a migránsoktól, a pedofíliától, a kiskorúakra leselkedő nemváltó műtétektől és a háborútól csakis Orbán Viktor védheti meg?