INTERJÚ / ESSZÉ

Kacsó Sándorral és Kós Károllyal kolozsvári irodalomtörténész barátaim révén ismerkedtem meg. Kolozsvárott meglátogattam a Jancsó családot is. Jancsó Elemér egyetemi tanár volt, jártam a könyvtárában, ahol József Attila dedikációkat mutatott. Nagy élmény volt ez az erdélyi út.

Mióta várjuk, Istenem, / hogy üzenjen már, vagy írjon, / de adjon jelt, hogy tud rólunk / Brüsszel, esetleg Washington, // mióta tépjük naponta / a sok-sok zsenge levelet, / hátha a végén kiderül, / hogy szeret-e vagy nem szeret.

Visky András is máshol van – mármint Visky András, az író. Ki tudta várni, hogy a valóság megerjedjen, és egy másik lényeggé változzék. Nem tudom, hogyan történt mindez, csak sejtéseim lehetnek, de az biztos, hogy évtizedek teltek ezalatt.

A belső fosztogatást még kritikusabban nézi a harmadik, szigorú kiképzés alatt álló, fiatal fideszes generáció, mivel még optimista rohamaik idején is be kell látniuk, hogy egy kirabolt és elszegényedett országot ígérnek nekik örökségként az öregek.

Írtam egy regényt, és bár tudom, hogy elég nagyképűen hangzik, mégis mondom, szerintem egészen jót:)) Na jó, akik eddig olvasták, család, barátok, a kiadó emberei, ők is ezt mondják –…