HUMOR – Új Hét

Balassa Tamás: Hamis zászló, béketábor, aki nem fél, Ulánbátor!

Emberarca volt a politikának akkoriban. Ember lapult minden arc mögött, bármennyire is kellemetlen körülmény volt ez egyes esetekben, de ezt az arcot ritkán pancsolták orrba skrupulus és lelkiismeret-furdalás nélkül. Most viszont már semmi sem biztos.

Gábor Andor: Telefonvicc

Tehát a föld gömbölyű, oda térek vissza, ahonnan elindultam, ez az ügy mégis rendben van. Rendben. Mert kifelejtettem belőle, hogy az egész a budapesti telefonnal kapcsolatban történt. S aki a telefonfülkében áll, az, szegény, beszámíthatatlan.

Hatvanpuszta, végállomás! – Farkasházy Tivadar: Kicsit felkaptuk a vizet azon, amit Orbán Viktor mondott

Sokan panaszkodnak, hol vannak azok a régi jó pesti viccek. Soha nem volt ennyi, csak most mémeknek hívják őket, elárasztják a netet a jobbnál jobb poénok. Az egykori kabaré sokba került, erre most nincs pénz. A stand-up olyan, mint a Tesco gazdaságos cucc...

Bodor Ádám: Törpével van dolgom

Sietett. Azt mondta, megérkezett a felszerelés, és indul vissza a Marsra, ha akarom, magával visz. Nekem gyermekeim vannak, szabadkoztam, de ismerek valakit, aki nélkülözhető. Csomagoltam volna neki egy kis elemózsiát, de házunk tája pusztaság volt már régen...

Ilf–Petrov: Egy bolygóközi sakk˗kongresszus

Isten veletek, félszemű amatőrök! Félek, hogy Vaszjukiból nem lesz a világegyetem központja. Nem hiszem, hogy a sakkmesterek ideutaznának ilyen ostoba fráterek kedvéért. Isten veletek, ti kedvelői az erős sakkemócióknak! Éljen a "Négy Huszár Sakk Klub!"

Kosztolányi Dezső: Csacsi rímek

Felszólítom amaz úri embert, ki a ramazúri alkalmával a mazúri mocsaraktól elszaladt: mivelhogy nem malícia, hogy immáron Galícia táján jár a milícia, írjon K. D. név alatt. || Mit ér, mit ér két félteke, ha lóg az ember féltöke. || Atlasz: hanyatlasz!

Marian Turosu: Eminescuról, őszintén – szívemből gyűlöltem

Nem értettem, ma sem értem, hogyan képes egy hétéves emberi lény lazán odasétálni egy felnőtteknek szánt verseskötethez, és – bármilyen kényszer nélkül – tucatnyi olyan strófát bemagolni, amelyből egyetlen szót sem ért. Az eminescui rémálom folytatódott...

Marian Turosu: Mars haza Indiába, ott mentsél ki fagyott vízből fuldokló kislányokat

Mondjuk ki az igazat! Vipan Kumar primitíven cselekedett. Nem is csodálkozunk. Úgy vetette magát a vízbe, mint egy vadember, nem ismerte a protokollt, de még ha ismerte volna is, biztosan nem tartotta volna be. Nem kérte el az áldozat személyi igazolványát!

Rejtő Jenő: Gorcsev Iván elnyeri a Nobel-díjat

A tanár kipróbálta a szerencséjét, öt centime-os alapon, és nyert tíz frankot. Azután még többször is emelték az alapot, és Bordeaux-ig Gorcsev Iván elnyerte az utolsó fillérig a tanártól a Nobel-díj teljes összegét, és lehetséges, hogy ha a tanár történetesen Nizzáig utazik...

Medgyesi Ákos: A nonszensz diadala a valóság fölött

Tudatában annak, hogy helytálló az értelmezés, miszerint a szöveg nem a világról szól, hanem arról, hogy a nyelvvel bármit el lehet mondani – mindezekkel együtt nem szabadulunk a kényszerképzettől, hogy nem ő, az alkotás a nonszensz, hanem a világ és benne az ember.