A HÉT50

A fényforrás az anyanyelvi szó. A szó, a legtitokzatosabb és legnagyobb emberi találmány, az anyanyelv legdöntőbb lényege, mert nemcsak egy fogalom jelölésére alkalmas, hanem zene is, meg fény és szín, más szavakat vonz és taszít, összegyűjt és elkülönít.

Lucian Blaga, aki a bécsi egyetemen filozófiát tanult, és akivel szoros barátságot kötöttünk, megkért, vegyem ki a szemináriumi kötetből Eminescu jegyzetes levelét és hozzam el neki. Megtettem. Úgy tudom, hogy Blaga a bukaresti Akadémiának küldte el megőrzésre...

Vörösmarty is másként beszélt, mint Szilágyi Domokos, de ki mer azért közéjük elválasztó vonalat húzni? Arany János és Shakespeare évszázadnyi távolból szóltak egymáshoz, a Hamlet oldalain azonban nyoma sincs a rokontalanságnak.

Viszonylag nagyon keveset fordítok – időhiány, kényelmesség? –, ám e ritkán történő versátültetések szépséges felelősségét, úgy hiszem, sohasem érezném az Eminescu-sorokkal vívott küzdelem nélkül.

Az igazság szépséges arca ott lebegett a vitázók fölött, a versek kéziratai fölött, néha űzötten a költők szívében, az álmokkal parolázó költők szívében, akik ki tudtak ugrani bátran az alázat varázsköréből, és harcolni tudtak új illatokért, színekért – a forradalomért.

A robbantás forradalmasítja a vulkanizálást, a gravírozást (metszetek készítését), új távlatot nyit a mesterséges kristályok gyártásában, segítségével érdekes eredményeket értek, el a vegyészetben is, a különböző polimerek előállításánál.

Nem mindegyik földimogyoróliszt-minta tartalmazza a fluoreszkáló anyagot. A mérgező mogyoróban az Aspergilus flavus gomba részeit fedezték fel, a gomba termelte mérgező anyagot a gomba kezdőbetűiről aflatoxinnak nevezték el.

Egyes időszakokban a Föld mágneses tere a maihoz képest ellentétes irányú volt. Az ezt illető kétkedést csupán az utóbbi években sikerült végleg eloszlatni. Azt is sikerült bebizonyítani, hogy a legutóbbi pólusváltozás hétszázezer évvel ezelőtt történt.

Kicsik és nagyok, aktív zsenik vagy soros zsenijelöltek ösztönösen kaptuk fel a fejünket arra, hogy itt az olvasó véleménye hangzik el. Mert nem hiszem, hogy akár az orvost jobban érdekelné a pacientúrája, mint amennyire minket, tollforgatókat érdekel az olvasó.

Déry ravaszul épít arra, amit a bevezető írója „megszépítő hagyományos felfogásnak“ tart a gyermekek és az öregek megítélésében. Hogy tudniillik egyiket sem igen veszik igazán emberszámba, a felnőttek önhitt világában csak az erőseknek van létjogosultságuk.