A HÉT50

Jókai alkotói nagyságát épp az élmény és fantázia szerves, strukturális egységében s a nagykoncepciójú romantikus megfogalmazásában kell keresnünk. Jókai meglelte annak a módját, hogyan lehet a helyénvaló regényességet belevinni a jelenbe, a közelmúltba, a hétköznapokba.

Fokozott érdeklődés előzte meg a színházi szezon megnyitását, Jókai temesvári látogatását. Bizottságot szerveznek Jókai ünnepélyes fogadtatásának előkészítésére, amelynek a polgármester, Telbisz Károly lett az elnöke. A prológus körül azonban kellemetlen bonyodalmak keletkeztek

Drámaírónak és rendezőnek ma a korszerű színházban mindent szabad. Shakespeare nem Shakespeare, a kor nem az ő kora, a történet nem az ő története, de az egész együtt jó alkalom egy bondi igazság kinyilatkoztatásához. Ami még csak nem is eredeti.

Izgalmas a kérdés: hogyan írhatott Swift 1726-ban a Mars két holdjáról? Azt is meg kell említeni, hogy ebben a században még csak nem is ő volt az egyedüli: Voltaire, a francia felvilágosodás legnagyobb hatású gondolkodója 1750-ben megjelent Filozófiai levelek című művében szintén ír a Mars két holdjáról.

1943. február 2-án ért véget a sztálingrádi csata, a második világháború sorsdöntő eseménye. A szovjet hadsereg 91 ezer katonát és tisztet ejtett foglyul, köztük a 6. német hadsereg főparancsnokát, Friedrich von Paulus feldmarsallt. A kémelhárító szolgálat, az Abwehr, megkísérelte elrablását.

Végigtekintek a termen; úgy érzem, egyetlen nagy könyvet látok, amelynek minden egyes szava, sora, részlete a többihez méretik, csakis azzal együtt lehet igaz, a teljességben. Olyan teljességben, amely szüntelen belső párbeszédben gazdagodva és rostálva immár évszázadok óta újrakezdődik és átiratik

Ha igaz az, hogy mindazoknak a fizikusoknak, akik valaha éltek, a kilencven százaléka ma is él, úgy megfordítva, igen valószínű, hogy a fizikatörténet irodalmának kilencven százaléka azok munkájával foglalkozik, akik már meghaltak.

Vagy mégis jobb így, hogy „alakulásában“ állt elénk? Kétségtelen, hogy csak későbbi versei, kötetei dönthetik el, amelyektől ugyanazt várjuk, amit a kamaszversektől kaptunk; az egyszerűséget, a dísz-mögöttit. Ahol: „asztallá vedlik az asztal“, és ahol „üldögélünk a vers mögött“...

Egy ballada széljegyzetének ürügyén mondja el, hogy már béke van, de a háború szelleme még ott kísért a mezők felett, az emberek pedig elhatározzák, hogy a szélrózsa minden irányába útnak indított juhnyájakkal aknátlanítanak (áldozattal békítik ki a haragvó istent), miáltal is a juhok feláldozása megváltja az emberi életeket.

Történelmileg visszapillantva Marin Preda számára a fasizmus – a téboly – erkölcsi kérdés, s ez az erkölcsi hozzáállás, mely mentes minden moralizálástól, biztosítja számára az ésszerűséget, amivel idegesebb és babonásabb kor- és kartársai nem rendelkeznek.