A HÉT50

Sajnálkozva állapítja meg, hogy az oktatásban a természettudományokban rejlő értelmi és erkölcsi hatás nem érvényesül megfelelő mértékben, mivel még mindig az ismeretekre és nem a megismerésre fektetik a fő hangsúlyt.

Lukács György türelmetlenségének elméleti bizonyítéka Az ész trónfosztása. E műben irracionalizmusban marasztaltatik el minden filozófiai álláspont, amely nem rendelkezik a pozitív eszménynek megfelelő iránnyal.

Ma elsőrendű feladat megnyerni a tanulókat az iskolának, mert nemcsak a tanulóknak van szükségük az iskolára, de ugyanakkor az iskolának is, a társadalomnak is szüksége van a tanulókra, a leendő építőkre.

Így jutunk el a science-fiction-nak ahhoz a meghatározásához, miszerint az igazán jó tudományos fantasztikus műnek nem lényege sem a tudomány, sem a fantasztikum. Hanem az, hogy releváns érzelmeket képes kiváltani, különböző értelmi szinteket képes megteremteni.

Laboratóriumi kísérletek azt tanúsítják, hogy sós közegben a fémgömbök egyetlen év leforgása alatt 900 méteres mélységbe ássák be magukat. Az önmagát eltemető radioaktív salak megoldhatja tehát a nukleáris energiatermelés egyik legsúlyosabb problémáját.

Leriche – valódi francia szellemességgel – a betegséget kétfelvonásos drámához hasonlítja. Az első felvonás alattomosan játszódik le, a szövetek mélyén. Amikor kigyúlnak a fények – fellép a fájdalom – már túl késő, benne vagyunk a második felvonásban.

Bár még nincs meggyőzően bizonyítva, feltehető, hogy a ciklusos naptevékenység valamilyen szövevényes befolyással van a földi időjárásra is. Mai ismereteink szerint a naptevékenység közvetlenül és elsődlegesen főleg a magnetoszférára és az ionoszférára hat.

Szász János ismét egyik legidőszerűbb, leginkább kortárs írónknak bizonyul, nem egyszerűen írásainak tárgyával, hanem mindenekelőtt látásmódjával, gondolkodásmódjával, mondanivalójával.

A totalitás-fogalom feloldja a konstrukció elvont jellegét, a kollektív szubjektum ráébred a világ idegenségére, és tudja, hogy csak akkor szerezheti meg önmaga lényegét, ha magáévá teszi a világot.

A mai olvasót eszméinek, magatartásának erkölcsisége ejti ámulatba. Szinte minden elvi megállapítását bárhol elfogadhatják ma is a nemzetiségi kérdés eszmei és gyakorlati kiindulópontjaként. A történelmi és társadalmi valóság ismerete adott erkölcsi erőt és bátorságot harcához, kiközösítése elviseléséhez is.