A HÉT50

A jól ismert arc, mikroszkóp alatt. Gondolkodni kell ezen az arcon. Mert a színésznek eszköze az arca, és van Stradivari-arc és nyírettyű-arc. Lohinszkynak első látásra hálátlan arca van: sima, lágy, még ma is majdnem ránctalan, lekerekített vonásokkal. Nincs kiugrasztható törése, nem tűnhet fel rajta semmi – csak a tartalom.

Az első meglepő konstatálás: hogy ez a vállalkozás, amely előzmény nélküli a magyar nyelvű könyvkiadás történetében – nem valamely egységes szellemi csoportosulás gondolkodóié. És itt most nem is a kötet külső jegyeiről van szó...

Gálfalvi György riporteri nézőpontját a tájjal való összeforrottság, az emberekkel való azonosulás jellemzi. Igyekszik vallomásos helyzetekbe hozni riportalanyait, kivárja azt a pillanatot, amikor feltárulkoznak a közösség életébe bevilágító egyéni sorsok.

A Kriterion és- Dacia tudományos ismeretterjesztő szerzői, A Hét és más lapok körül kialakult szakírói gárda, a tanárok, szakemberek, egyetemi hallgatók erre hajlamos, nem is szűk köre a biztosíték, a fedezet egy ismeretterjesztő program megvalósítására.

S akkor hatalmába kerített az emlékezés, rendetlen összevisszaságban. Az éhezés a háborús évekbeli földkunyhóban, az üst a fagyos főtt krumplival, mindenkinek egy darab jutott… A kigyulladt malom, és a parancsnokságon büntetéssel megalázott apám…

Az udvarra érve annyit mondtam: – Erre tessék. – Igaz, ezt már magyarul. Mire a bajusz most szélesen és csodálkozva mosolygott. – Hát itt magyarul is tudnak? – kérdezte a vendég anyanyelvének törvényei szerint ejtve a magyar szót, azazhogy palócosan.

A trópusi ciklonok megfékezésére folynak kísérletek. Különleges felszerelésű repülőgépek hatolnak be 10 kilométer magasan az orkán övezetébe, és ezüst–jód bombákat dobnak ki. Mihelyt ez a vegyi anyag nedves levegővel érintkezik, jégkristályok képződnek...

A hidrogén szupravezetését Abriszkov szovjet és Ashcroft amerikai kutatók jósolták meg a hatvanas években. A kritikus hőmérséklet Schneider 1969-es eredményei alapján 100 Kelvin-fok körüli érték. Ez folyékony levegővel való hűtést igényel, és nem jelent problémát a nagyipari alkalmazások szempontjából.

Nem a mesék ellen küzdünk, hanem az ellen, ha belőlük csak az illúziót, illetve az illúzióhoz való idejétmúlt ragaszkodást olvassuk ki. Ragaszkodást a hithez a megismerés ellenében, a képzelgéshez a cselekvés ellenében, a bálványhoz az önálló, felelős személyiségvállalás ellenében, az ízléstelenséghez az ízlés ellenében.

Úgy érzem, kevés költői mű tükrözi olyan híven a koreszmék változásainak lázgörbéjét, és mert döntően epikus költészet, az eszmei változások mélyén munkáló társadalmi változásokat, mint a Horváth Istváné. Mindez pedig már meghaladja a recenzens lehetőségeit...