A HÉT50

A fordítás akkor még több volt, mint az eredeti mű, mert ez a másutt már meghaladott feudális viszonyokat tükrözte volna vissza. Lényegében azt teszi ő is, amit Kazinczy: fordít, hogy a tisztultabb, mert emberségesebb viszonyokat tükröző gondolkodásformát megismertesse honfitársaival.

Azon kaptam most magamat, hogy a mai bányászdivat szivárványorgiáját figyelem: milyen élénken illeszkedik a háttér sötétzöldjébe finom selymek és gyári vásznak, testidomos új ruhák, világos sportöltönyök, villogó napernyők és az erdőszélen felvert sátrak hódító tarkasága.

A rossz filmben való debütálás ellenére a kis diáklányt kiválasztotta Liviu Ciulei az Akasztottak erdejéhez. A filmet pár hete viszontláttuk a tévé filmmúzeumában, ugyanakkor futott országszerte a mozik műsorán a Minden kényszer nélkül.

Váratlanul megmozdult alattam a fekvőhely. A szoba némán ringani kezdett, mint a csendes hullám hátán meglendülő hajó. Az előszobafal felől lágyan csilingeltek a kulcsok. Néhány másodperc múlva a földlökés megismétlődött.

A távlatok megítélésénél mindenek előtt azt kell szem előtt tartanunk, hogy agyunk mindinkább igénybe vett, az elsajátítandó ismeretek s az azokat rögzítő eszközök mérhetetlen elszaporodása az „információs kollapszus” stresszébe kergethet...

A fogyasztói társadalom kirívó példája a világban uralkodó igazságtalanságnak, s egyben a mi számunkra, a gazdagok számára is veszedelmes. Az embertelenség szörnyű megnyilvánulása, hogy gyermekeket megfosztunk az agysejtjeik fejlődéséhez annyira szükséges proteinektől, s ugyanakkor a saját egészségünkre károsan sok húst fogyasztunk.

Asztalos István most volna hatvanöt éves. Élete történetét, irodalmi pályáját többen is megírták, művei újra meg újra megjelennek. Szép alapítása, a Benedek Elek Cimborájának nyomába lépett Napsugár, virul és éltet, igazmondása és biztató derűje irodalmi irányt szabott.

A közösséghez tartozás e semmihez sem hasonlítható érzését köszönöm én különösen az elmúlt három évtizednek. Ebben a szabad harminc esztendőben találtam rá igazán arra a felnevelő közösségre, amelyért élni, teremteni életem, művészetem egyetlen célja és értelme.

Irodalomtörténet-írásunkban több mint ötven éve az Ady–Csinszka-házasság megítélésében eszményítő szemlélet érvényesül, noha a kegyetlen, olykor tragikus vonású élettények megvétózzák a „csöndes révbeérkezés“, „megbékélés“, „végzetes delej“ stb. pásztori jelzőrendszerét.