A HÉT50

Úgy érzem, kevés költői mű tükrözi olyan híven a koreszmék változásainak lázgörbéjét, és mert döntően epikus költészet, az eszmei változások mélyén munkáló társadalmi változásokat, mint a Horváth Istváné. Mindez pedig már meghaladja a recenzens lehetőségeit...

Hiszen a lágertársunknak, Fenyves Bélának kitűnő kezei vannak, és ő már operált az ukrán jégmezőkön és a dorosici kolhozistállóban, sőt klozettben is, és megmentett postást meg kicsi szord mozijegyszedőt és német litográfust és szegény tóramásolókat meg bádogosokat...

Csakugyan, talán legfigyelemreméltóbb újító kísérlete Ambrus Zoltánnak: az intellektuálisan fegyelmezett előadásmód s a mérlegelő műgondról árulkodó stílus. Az a fajta prózai nyelv, amely nemsokára Babits Mihály regényeinek lesz sajátja.

Az öröklődés ősi problémája: miért hasonlít a gyermek szüleihez, vagy miért nem mutatja azok egyes jellegzetes tulajdonságait – sajátosan emberi. A válasz az egész élővilágra általánosan érvényes öröklődési jelenségek, törvények ismeretében tudományosan megadható.

Pierre de Ronsard emlékezetét már nem kell ébresztgetni, szinte érthetetlennek tűnik azonban, hogyan feledkezhettek meg róla annyi ideig az utódok, miért merült feledésbe neve-műve, mígnem éppen a romantikusok újra felfedezték.

Vajon Gutenberg korszakos találmányának indítékai csupán a műszaki fejlődésben keresendők? Amint Dankanits művéből kitűnik: nyilván nem! Új korszak kezdődik a művelődéstörténetben – és az egyetemes történelemben – a XIV–XV. század fordulóján.

A műfajelméleti kérdésfeltevés igényével írtam és Bodor Pál ilyen igénnyel is válaszol. És felsorolja több novellámat annak igazolására, hogy én – ahogy mondani szokás – vizet prédikálok és bort iszom. Csakhogy tudtommal a novella más műfaj.

A kézügyesség az emberiség nagy vívmánya. A precíz és gyors „kezelés” az idő töredékébe sok és jó minőségű gondolatot sűrít, ami feljogosít arra, hogy a kezet is az intelligencia székhelyének tekintsük. A „kézügyesség” gyakorlati intelligenciánk jó fogalma.

A műfajelméleti kérdésfeltevés igényével írtam és Bodor Pál ilyen igénnyel is válaszol. És felsorolja több novellámat annak igazolására, hogy én – ahogy mondani szokás – vizet prédikálok és bort iszom. Csakhogy tudtommal a novella más műfaj.

Logikus és összefüggő információk hatalmas halmazának jutottunk birtokába, amely azt mutatja, hogy a sejt: komplex szerveződés, belsejében rendezett munkamegosztás figyelhető meg – minden elem apróka gép, meghatározott funkcióval.