Szabó Zoltán: Irodalomszemantika és stílusvizsgálat

Nemrég jelent meg román fordításban I. A. Richardsnak az irodalomkritika alapelveit fejtegető könyve, a Principii ale criticii literare. A szerző mint az angol új kritika teoretikusa a műelemzés középpontjába a…

Szász János: Brecht és az utókor

Brecht, a türelmetlen szerző írta meg a harmadik évtized első verseit és első színműveit. Azt legalább még megérte, hogy az idő lassan a nyomába lépett. De ha a maiak sejtik is a jelentőségét, műveinek teljes gazdagságát csak az eljövendők fogják fölismerni.“

Szépréti Lilla: A koronkai mesemondó

A „telep“, vagyishát Új utca, a falutól egy hajításnyira van, közel a műúthoz. A házak kevésbé parádésak, mint a módos Koronkán, de mind az utóbbi tíz, húsz évben épültek. Munkásemberek…

Czimbalmos László: A Mariner-10 küldetése

A Mariner–10 volt tehát az első űrszonda, amely repülése folyamán egymás után négy égitestről sugárzott televíziós képeket a Földre. Megnyitotta a Merkur-kutatást és műszereivel periodikusan tovább tanulmányozza célbolygóját.

Kacsir Mária: A mester és tanítványai

Még ünnep előestéjén láttuk a hétfő délutáni magyar adásban Méhes György rövid tévéjátékát, amely terjedelmét és szerkezetét tekintve a színpadi egyfelvonásos, illetve a filmnovella rokonának tekinthető, azzal az újdonsággal, amit…

Fuchs Herman: Elfogultság nélkül…

Ha a fejlődés folyamatának eredményét annak értékével, hatásosságával mérjük, akkor feltétlenül figyelem be kell vennünk azt is, hogy a főemlősök evolúciója uralkodó helyzetet biztosított az embernek – a legfejlettebb főemlősnek – a természetben.

A Hét szerkesztősége: Az olvasóhoz

A Hét előző és mostani száma – szerkesztőségi gyakorlatunkban szokatlan módon – kettős számozással jelent meg: ily módon igazodunk azokhoz a művelődési lapokhoz, amelyek – mint például a Contemporanul vagy…

Oláh Tibor: Az ember himnusza

A „román Gorkij“ „mintha könnyekbe mártotta volna tollát“ (Amita Ray), „a nyomor, a lázadás, a remény rapszódiáját“ alkotta meg (André Wurmser), és „a vállain hordozza Sadoveanu és Rebreanu örökségét, továbbfejlesztve realizmusukat, humanista meggyőződésüket“ (Arthur Lundkvist).

Szász János: Noteszlapok harminc év irodalmáról

Ez a sorskép – amidőn napjaink történelmének annyi aggasztó tünetét okozza a nemzeti egyenjogúság megoldatlansága a világon – különös jelentőségű. A testvériség határozza meg, hogy a romániai magyar irodalom forradalmi hagyományainkat őrzi és folytatja.