A HÉT50

A műfajelméleti kérdésfeltevés igényével írtam és Bodor Pál ilyen igénnyel is válaszol. És felsorolja több novellámat annak igazolására, hogy én – ahogy mondani szokás – vizet prédikálok és bort iszom. Csakhogy tudtommal a novella más műfaj.

A kézügyesség az emberiség nagy vívmánya. A precíz és gyors „kezelés” az idő töredékébe sok és jó minőségű gondolatot sűrít, ami feljogosít arra, hogy a kezet is az intelligencia székhelyének tekintsük. A „kézügyesség” gyakorlati intelligenciánk jó fogalma.

A műfajelméleti kérdésfeltevés igényével írtam és Bodor Pál ilyen igénnyel is válaszol. És felsorolja több novellámat annak igazolására, hogy én – ahogy mondani szokás – vizet prédikálok és bort iszom. Csakhogy tudtommal a novella más műfaj.

Logikus és összefüggő információk hatalmas halmazának jutottunk birtokába, amely azt mutatja, hogy a sejt: komplex szerveződés, belsejében rendezett munkamegosztás figyelhető meg – minden elem apróka gép, meghatározott funkcióval.

Gunnar Myrdalnak a nyugati gazdasági körökben is sok bírálója akad. Egyesek, tekintettel a társadalmi reformok iránti túlbuzgóságára, nem is tartják közgazdásznak, hanem szociológusnak. Ezt azonban Myrdal, nem minden humor nélkül, hízelgőnek tartja.

Kevés azt mondani, hogy Harag a konkrét történetben, jelesen e századeleji emberi sorsokat csomóra kötő színpadi cselekményben az általánosan emberit keresi és azt menti át. Pedig erről van szó. De mégis többről. Mert Harag meg tudja kísérteni a mai nézőt.

A színpad: a Szalay-lányok századeleji otthona és börtöne. Innen nincs kiút! – suttogták hunyorgó opálos tükreikkel a körkörösen zárt díszletfalak. Ezt sugallja a mozgás: a három leány szép, fájdalmas és rögeszmés körözése egy lámpa körül...

Orbán Balázs a Nyír felszínéről szólva azonnal hozzátette: „én annak a megfejtését a geognostákra bízom, s mint olyan kontár nem merek véleményt kockáztatni“. És nem ez az egyetlen eset, amikor hasonló szemérmességgel nyilatkozik, miközben ragyogó és időtálló gondolatait papírra veti.

A kovásznai nőgyógyászati és szülészeti osztályon két olyan anyával is találkoztam, akik éveken át hiába várakoztak gyermekáldásra. Régi álmuk szénsavas fürdőzés és mofettakezelés után válhatott valóra. Az anyák arcát figyelem…

Láng Gusztáv alighanem a legjobb irályú irodalomtörténészünk és -kritikusunk, és gondolom, ugyancsak nem édesmindegy, kinek a szövegét olvassák licistáink Adyról, Móriczról, József Attiláról, el egészen Radnótiig, Illyés Gyuláig és Déry Tiborig.