A HÉT50

Igazi élvezettel olvastam egy sor magyar könyvet, köztük Páskándi színdarabjait (különösen a Vendégséget, amelyet ragyogónak tartok), viszont keveset tettem – hogy elnézően fejezzem ki magam – annak érdekében, hogy például az a darab színre kerüljön valamelyik nagy fővárosi színházban.

Mindenkinek tudnia kell, hogy itt mi éltünk szenvedtünk és győztünk. Mindenkinek tudnia kell, hogy sem Blaga, sem Rebreanu nem felelhet helyettünk, és senki más, akármilyen tanácsokat adna. A ma embere mai életére akar választ kapni.

Felvetődik a kérdés, hogy szükség van-e modern korunkban, amikor egyes tudományok szuperkorszakukat élik, az euklidészi mértan tanítására az iskolában. A válasz: igen. Harmóniája, szépsége révén a tudományok megszerettetésének, a logikus gondolkodásmód, sőt a szépérzék kialakításának kiváló eszköze.

UTÁNANÉZTEM A VILÁGIRODALMI LEXIKONBAN (Akadémiai Kiadó, 1970), és valóban ez „átkozottak” egyik legismertebbjét sem találtam meg (Antonin Artaud). A tizenkettő közül azonban tízet fölvett Jean Rousselot a maga költészeti kislexikonába (Dictionnaire de la poésie française contemporaine; Larousse, 1968);

Pasolini második tanulmányában – A kimondott szó, a film csodálatos lehetősége – a filmnek, mint többsíkú jelenségnek (kép, szó, zene, szín stb.) egységben megnyilvánuló költőiségét kutatja, s ezzel ismételten felold egy régi dilemmát.

Nyomatékosan kérem a szerkesztőséget, közölje hozzászólásomat lehetőleg csonkítatlan formában, mert szeretném, ha gondolatmenete érthetővé tenné olyan részeit is, amelyek kiragadva esetleg alaptalan vádaskodásnak, rosszindulatú elfogultságnak tetszenének. Filológus vagyok, nem zenész,…

Alkotmányunk sem elégedett meg csupán azzal, hogy az RSZK valamennyi állampolgára számára biztosítsa a tanuláshoz való jogot (20), hanem rögtön hozzátette, hogy az együttélő nemzetiségek számára biztosított „a minden fokú oktatás saját anyanyelvükön”.

Az európai expresszionizmusról ugyan számos jelentős tanulmány, könyv jelent meg már, de ezek nagy része méltánytalanul elfeledkezett Mattis Teutschról. Ránk vár az a feladat, hogy próbáljuk megismertetni a Mattis Teutsch-i életművet.

Neveléslélektani műveltségre a pedagógusnak annál nagyobb szüksége lenne, minél kisebb gyermekekkel foglalkozik, hiszen minél kisebb a gyermek, lelki mechanizmusa annál bonyolultabb, és ennek a mechanizmusnak az ismerete annál nagyobb jelentőségű is.