A HÉT50

A Kolumbuszról szóló Dario Fo-darab előadása homlokegyenest ellenkezik az egyébként megérdemelten tisztelt francia játékszabályokkal. Ezért fogadta fanyalogva a francia kritikusok java része.

Feladataink közé tartozik a népi hagyományok felmérése és értékesítése éppúgy, mint az irodalom, a színház, a zene, a képzőművészet, a társadalompolitikai és filozófiai alkotás területén elért eredmények elemzése, az új jelenségek felkarolása...

Az idő-űr, a „légüres tér” számonkérése a lírától oda vezetne, hogy nagy „alap-tisztázó” verseket vetnénk ki belőle mint a lírától idegen eszközökkel dolgozó alkotásokat. Hogy ne menjünk túlságosan vissza az időben, erre a sorsra jutna Adynak számos nagy verse.

A csökkenő nevelhetőség elve nem óvodáskorban lép érvénybe. Áll az az óvodáskor előttre is. Egy nemrég lefolytatott kísérlet arra utal, hogy az intelligenciára nézve döntő időszak éppen a három év előtti kor.

Ha mostanában írógép elé kényszerülök – egyre nyugtalanabbul a feladat bonyolultsága és a ködök mögött rejtőző véletlen siker csalfaságai miatt – szinte változatlan hévvel gyötör a kísértés, hogy csakis magamról írjak.

A román költészet egyik jellemző vonásának a népi, elsősorban paraszti források felhasználását tartom. Ez a XIX. századi költészetben, sőt a XX. század elején is, pontosan megfigyelhető.

Az első gondolat mindjárt az, hogy József Attila – konspirativ okoknál fogva – ezt a hamis személyi igazolványt mutatta be nekünk, ami a régi Korunk esetében nem egyedülálló, hiszen sokan álnevek, kezdőbetűk mögé rejtőztek.

Prózai írásai mutatják, mennyire valóban drámai alkat volt. Hosszabb elbeszélései közül A húsvéti fáklya, vagy a Kir Ianulea szinte úgy drámai mű, ahogy ő megírta. De erre vall karcolatainak hihetetlen sűrűsége is.

Az írás ugyanis szabályszerű megrendelőlevél, feladója egy nagy amerikai cég, amely – többek között – romániai magyar írók műveit kívánja vevői körében forgalmazni. Az üzleti ajánlatot címek felsorolása követi, a címek mellett példányszámokkal.

Ezek az internacionalista mozzanatok az expresszionisták forradalmi vagy a forradalommal rokonszenvező elkötelezettségéről tanúskodnak egy olyan korszakban, amidőn a hivatalos irodalmi kurzusok a nemzeti elzárkózást, az ellenforradalmi gőzöktől telített sovinizmust és nacionalizmust hirdetik.