A HÉT50

Az igazi, a hamisítatlan szovjet modellt azonban Észak-Korea követi. A hatalmas Kínai Népköztársaság támogatásával ragaszkodik ugyan „a vitás kérdések tárgyalások útján” való rendezéséhez, ami alatt azt érti, hogy a világ nyugodjék bele „tárgyalások útján”...

Eredetileg színesfilmvegyész volt és ezt a szakmát gyakorolta. Valójában gondolkodó volt, és egész életében ebben a szakmában dolgozott. Azt hiszem, házunk táján (és éppen A Hétben és a Tettben ) senki se tett annyit az interdiszciplináris gondolkodásért, mint ő.

Néhány évvel ezelőtt több szovjet tudós (Sz. V. Vonszovszkij, Sz. N. Ivanov és mások) érdekes kérdést tett fel: hegység-e az Ural? És bebizonyították, hogy az Ural nem hegylánc, hanem két szubkontinens összeütközése nyomán keletkezett gyűrődés.

A vitorlázógépbe épített elektromos hajtás kipróbálásának kísérleti repülései eredményesen zajlottak le. A teljesítményt az elektromotorhoz jobban illesztett légcsavarral tovább lehet javítani, de a lehetőségeket ma még korlátozza a telepek kis kapacitása...

Ha furcsán hangzik is, a „túlnemzetesítés” semmivel sem jobb az „elnemzetlenítés”-nél; és ha veszélyesnek mondható a nemzeti tudat és érzés akut hiánya, akkor legalább olyan veszélyes a tartós magyarság-túladagolás.

Nem azért fogtam e sorok írásához, hogy ismert írók bölcs mondásait idézgetve dicsérjem. Sohasem tartotta nagy becsben az episztola műfaját, mert, lám, nem őrizte meg Hatvany Lajos, Karinthy Frigyes, Móra Ferenc lelkesült leveleit sem, s azt sem, amelyet Lukács tábornok küldött Spanyolországból...

Egy mozgalmas korszak tevékeny szellemének minden gazdagsága kitárulkozik a régies írásmód ellenére is eléggé könnyen olvasható sorokból. Anyanyelvünk története feltárásában ő tette az első lépéseket, s szavainak szép használatát szintén az elsők között tekintette szívügyének.

Nagybánya meghasonlását éppen az váltotta ki, hogy az idősebb nemzedék eleve megvonta tőlük a bizalmat. A „neósok” megjelölés is azonnal pejoratív értelmet nyert. 1906 augusztus végén a nagybányai festők kollektív kiállítást rendeztek...

Váradi, pesti, pozsonyi utcaképek, hangulatos vidéki enteriőrök, a társasági és a társadalmi életet idéző montázsok, a váradi tűzvész leírása, a Frimont-palota több látószögből is földerengő rajza – nem elegendő ahhoz, hogy a regénynek nagy sodróereje legyen.

Martin Bormann, a hitleri Németország második embere, akit 1946-ban a náci főbűnösök nürnbergi perében távollétében halálra ítéltek, feltételezhetően megkerült. Kivoltát csontváza, állkapcsa, hídja árulta el, és ezzel a Bormann-ügy lezárult.