A HÉT50

Nyomatékosan kérem a szerkesztőséget, közölje hozzászólásomat lehetőleg csonkítatlan formában, mert szeretném, ha gondolatmenete érthetővé tenné olyan részeit is, amelyek kiragadva esetleg alaptalan vádaskodásnak, rosszindulatú elfogultságnak tetszenének. Filológus vagyok, nem zenész,…

Alkotmányunk sem elégedett meg csupán azzal, hogy az RSZK valamennyi állampolgára számára biztosítsa a tanuláshoz való jogot (20), hanem rögtön hozzátette, hogy az együttélő nemzetiségek számára biztosított „a minden fokú oktatás saját anyanyelvükön”.

Az európai expresszionizmusról ugyan számos jelentős tanulmány, könyv jelent meg már, de ezek nagy része méltánytalanul elfeledkezett Mattis Teutschról. Ránk vár az a feladat, hogy próbáljuk megismertetni a Mattis Teutsch-i életművet.

Neveléslélektani műveltségre a pedagógusnak annál nagyobb szüksége lenne, minél kisebb gyermekekkel foglalkozik, hiszen minél kisebb a gyermek, lelki mechanizmusa annál bonyolultabb, és ennek a mechanizmusnak az ismerete annál nagyobb jelentőségű is.

A manifesztum, melyet egy század múlva Balassi kiáltott el magyarul, valóban világtörténelmi fordulatot jelentett: az Isten detronizációját és az ember trónra emelését. E hallatlanul merész tettnek az előfeltétele a tudat forradalmi átalakulása.

Méliusz József írja le a Sors és jelképben, hogy Illyés Gyula és Tamási Áron 1942-ben miként állt ki Gyergyószentmiklóson a román földművesek emberi, nemzeti méltósága mellett. Az anyanyelvükön beszélő románokat valaki megszólította, hogy „Beszéljenek magyarul!"

Székelykocsárdon a város deputációja várta, odahaza, az Alsó-vasút pályaudvaron „mindenki” jelen volt, aki „számított”. Szürke zakóban, kicsit fáradtan, de ruganyosan lépett ki a pullmankocsiból. Holbauer üdvözölte: „... Aggodalommal kísértünk messzi utadon, örömmel vártuk kedves leveleidet… Téged az óceán, minket a kétség hullámai dobáltak. Isten hozott!” (Antalffy Endre verset ír hozzá.) Teleki Samu gróf négyes fogatán robogott át „városán”, este pazar banketten ünnepelték.

Az 1760-as években Hell tudományos tekintélye oly nagy volt, hogy az osztrák udvar őt, a bécsi csillagvizsgáló igazgatóját és Sajnovics Jánost jelölte ki a Vénusz 1769-es átvonulásának megfigyelésére.

A kézikönyv első, húsz lapnyi fejezete általános nyelvészeti kérdéseket tárgyal, a második rész, a tulajdonképpeni nyelvtan a hagyományos hangtan, szótan, alaktan, mondattan sorrendben mutatja be a nyelvi jelenségeket. A két rész szervesen kapcsolódik egymáshoz.

Watsont, Cricket és a molekuláris genetika még egynéhány Nobel-díjasát vádolják nyelvi lezserséggel. Valóban sajátos nyelvet használnak, de az magas értékű, kifinomult humorral átitatott nyelv. Zsargonszerűség esetleg a tudományos népszerűsítő írásokban fordulhat elő.