A HÉT50

Amikor 1937 őszén Marosvásárhelyt szellemi értelemben és a mi hazai kelet-európai viszonyainkhoz mérten létrejött egy, a nyugati népi arcvonalhoz hasonlatos képződmény, ez szellemiekben a Korunkban már rég megvalósult.

A Lumière-testvérek filmjének azt a bizonyos Grand Café-beli vetítését úgy kell elképzelnünk, mint a döbbenetes pillanatot a Pál utcai fiúk történetében, amikor a grundon háborúsdit játszó gyerekek hirtelen szembetalálják magukat az élet nagy kérdéseivel: a halállal, a fájdalommal.

Kétségtelennek látszik azonban, hogy a fent említett kis cikket Dsida írta. 1930 júniusában ismét a Pásztortűz szerkesztőségében dolgozik Dsida Jenő. Most már Császár Károly a főszerkesztő és Dsida a folyóirat szerkesztője.

Az öregedést önmagában nem lehet betegségnek minősíteni, hanem egy arra hajlamosító ún. premorbid állapotnak, vagy talán előbetegségnek, amit a sorvadási és visszafejlődési folyamatok éppúgy létrehozhatnak, mint a sajátosan ható környezeti tényezők.

"Svájc, amely a XVIII. században európai viszonylatban forradalmi szerepet játszott, a későbbiekben ezt a szerepét megtagadta, elfeledte, kiiktatta a nemzeti tudatból. Szerintem ennek a tudatosítása ma elsőrendű feladatunk."

Kahána Bernát olyan egyéniség volt, akit aligha lehetne merev szabályok kánonjai alapján megérteni. Laptulajdonos volt, de nagyon jól tudta, hogy lapja a népelnyomó rendszer alapjait ássa alá, óvatosan, gondosan, de annál szívósabban. Öt testvére kommunista volt, akiket a titkosrendőrség állandóan figyelt, üldözött.

Ma, ötvenhat évvel Einstein munkájának megjelenése után, a gravitációs hullámok elméleti kérdései még mindig nem teljesen tisztázottak. Csupán hipotézisek léteznek például terjedési sebességüket és típusaikat illetően. A tudósok nagy reményeket fűznek a Weberénél százezerszer érzékenyebb új detektorokhoz...

A megtett útra tudatosan tekint vissza, s a megérkezés élménye minden esetben egyértelmű: „Kinyílsz majd, kinyílsz majd / azért is, azért is / virágom, virágom” (Téli virágzás). „Nehogy megkövüljek” – óvja magát a kor kozmikus sugárzásaitól (Egyre gyakrabban).

Bernády a harmadik emelet dolgában hajthatatlan volt, és a művész mit tehetett egyebet? Már folyt az építkezés, fogcsikorgatva, de elrontotta a teret. De mégis, még nem volt veszve minden, még megcsinálhatta volna, ha elrontva is!