Soros riadó, Soros riadó! Figyelem, minden fideszes megmondóembereknek: az Európai Unió egyik legnagyobb országát a bevándorláspárti erők irányítják! Sorozatban ötödik éve ez a tagállam adta ki a legtöbb letelepedési engedélyt az EU-n kívülről származó bevándorlóknak – tavaly majdnem egymilliót, többet, mint Spanyolország, Franciaország és Németország együttvéve. A bűnös nemzet neve: Lengyelország.
Hogyan állhat a „bevándorlásellenesként” jellemzett varsói kormány a bevándorlás pártján? Nincs ellentmondás, hiszen a kérdéses jelző igazából semmit sem takar. Mindössze a politikai korrektség és a rasszizmus torz szerelemgyereke, amellyel a migráció bonyolult témakörét lehet elmaszatolni, leegyszerűsíteni.
A bevándorlás rossz, ellenzése jó: a 2015-16-os migrációs- és menekültválság óta ez az Orbán-kormány egyik alaptézise. A szabályozott és korlátozott migráció éppoly borzalmasnak van bemutatva, ahogyan annak ellenőrizetlen és tömeges fajtája.
Nincs különbségtétel menekült, menedékkérő, bevándorló vagy illegális migráns között. A propaganda azt a látszatot kelti, hogy egytől-egyig terroristák, bűnözők és szexuális ragadozók, ráadásul sötétebb a bőrük, és még muszlimok is.
A kormánypárti tévék ennek megfelelően a Nyugat-Európában élő „vérmigráncsokról” szóló híreket utcákon sétáló, csadorba öltözött nőkkel és fekete férfiakkal illusztrálják, esetleg afrikaiakkal tömött lélekvesztőket ábrázoló vágóképekkel. Pedig a bevándorlók javarésze fehér ember, európai származású, keresztény vagy vallástalan, és legálisan ért a célországba – utóbbi az EU-ban lévő afrikaiak és az arabok zömére is igaz.
Érdemes lenne azonban nevükön nevezni a dolgokat. A külföldiek közt bőrszín vagy vallás alapján megkülönböztető politikusok nem bevándorlásellenesek. Hívhatjuk őket idegenellenesnek, rasszistának, de ha úgy tetszik, akár fajvédőnek is. Tetteik alapján azonban még hazánk vezetői sem tartoznak e kategóriába: a sutyiban ázsiai “vendégmunkások” ezreinek letelepedését segítő Orbán-kormány is vakon elkötelezett ugyanis a bevándorlás iránt.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2022. augusztus 13-án.
