Varga Zs. András felesége a Fővárosi Ítélőtáblán politikailag kényes ügyekkel is foglalkozhat. A lapnak nyilatkozó bírók nyomásgyakorlásról is beszéltek, ami különösen kínos a kormány számára, amely az uniós pénzekért folyó jogállamisági eljárásban tagadja az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban felmerült aggályokat.

Roppant kínos ügy pattant ki a Fővárosi Ítélőtáblán: ezermilliárdokba kerülhet a legfőbb bíró nejének ügye

Varga Zs. András (b), Czine Ágnes (b2) és Sulyok Tamás (b4) megválasztott alkotmánybírók fogadják Orbán Viktor miniszterelnök (b3) és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (j2) gratulációját az Országgyűlés plenáris ülésén 2014. szeptember 24-én. MTI Fotó: Beliczay László

Annak ellenére nevezték ki a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégium tanácselnökének Varga Zs. András Kúria-elnök feleségét, hogy jóval kevesebb szavazatot kapott, mint a másik jelölt – írta kiszivárgott bírósági dokumentumokra hivatkozva a hvg.hu a The Observer nyomán.

A lap információi szerint Kovács Helga Mariann – aki július 15-ig megbízott tanácselnöke volt a Kollégiumnak – jócskán alulmaradt a bírák által tartott szavazáson, a jegyzőkönyv szerint a voksok kevesebb mint a felét kapta meg. Az információt a hvg.hu forrásai is megerősítették.

Azzal, hogy ennek ellenére július 16-tól ő töltheti be a tanácselnöki pozíciót, a bíró a Fővárosi Ítélőtáblán politikailag érzékeny ügyekkel is foglalkozhat – jegyzi meg a brit lap. Az általa vezetett bírói tanács foglalkozik például öröklési, kártérítési, személyiségi jogokhoz fűződő, sajtó-helyreigazítási, választási eljárási vagy közérdekből indított perekkel, de az eljárások elhúzódásával kapcsolatos kifogásokat és a civil szervezetekkel kapcsolatos ügyeket is a fellebbviteli testület ezen kollégiuma tárgyalja.

Az ügy azért is rendkívül kínos, mert az Európai Bizottság a jogállamisági problémák miatt tartja vissza a Magyarországnak szánt helyreállítási pénzeket – a felsorolt aggályok között pedig az egyik első helyen szerepel az igazságszolgáltatás függetlensége. Az ezzel kapcsolatos aggályokat a magyar kormány folyamatosan tagadja.

2019-ben Vasvári Csaba ügye volt az, amely miatt az Európai Bíróság 2021 őszén kimondta, hogy a Kúria súlyosan megsértette az uniós jogot, és ehhez a legfőbb ügyész előterjesztése szolgáltatta az alapot. Vasvári többek között amiatt fordult a luxembourgi testülethez, hogy az kimondja, összeegyeztethető-e a bírói függetlenség követelményével, ha a bírók előmenetelére és munkakörülményeire jelentős befolyással rendelkező bírósági elnököket önkényesen nevezheti ki egy az Országgyűlés által választott és csak az Országgyűlés által számonkérhető személy. Vasvári kérdésének előzménye az volt, hogy a bírói tapasztalattal nem rendelkező korábbi alkotmánybíró Varga Zs. Andrást annak ellenére nevezték ki a Kúria élére, hogy az Országos Bírói Tanács nem támogatta a jelölését.

Címlapkép: MTI Fotó: Beliczay László

Forrás: hvg.hu, Propeller