Az ukrán felhasználók hétvégén tömegesen osztották meg a következő bejegyzést a Twitteren: „2022. szeptember 30-án Liman csatlakozott az Orosz Föderációhoz. 2022. október 1-jén kilépett az Orosz Föderációból”. Ez a rövid, meglehetősen gúnyos szösszenet mindent elmond az orosz hadsereg állapotáról, illetve Vlagyimir Putyin szavahihetőségéről, aki előző nap egy teljesen hazug „színházi előadáson” jelentette be, hogy Oroszországhoz csatolnak négy ukrajnai területet és hazája ezeket meg is védi.
Limant nem védte meg, ráadásul Putyin elképesztő cinizmussal viszonyult az ottani történésekhez. Nem engedélyezte az orosz katonák számára a visszavonulást, mert nem akarta, hogy belerondítsanak pénteki öntömjénezésébe. Szombaton viszont már végképp menthetetlen volt az oroszok helyzete, a katonák a halál, vagy a megadás közül választhattak. Bár egy csoport el tudott menekülni kelet felé, rengeteg orosz katona vesztette életét, ami ismételten bebizonyította: Putyint nem érdekli, hány honfitársa hal meg a konfliktusban, ő a történelem elismert személyisége, Nagy Péter cár méltó utóda akar lenni.
Az ukrán területek elcsatolásának bejelentése azonban nem teszi azzá. Nagy Péter a nyugatot tekintette mintának, Putyin viszont sztálini viszonyokat teremt. Amint egy szakértő az orosz propagandagépezet egyik zászlóshajójában, az állami televízióban megjegyezte: nincs még egy olyan ország, amely még meg sem hódított területeket annektál. Az ukrán területek bekebelezése a lakosságból sem váltotta ki azt a lelkesedést, mint a Krím 2014-es meghódítása, az embereket már a toborzások aggasztják. A háború szele mindenkit elért.
Az ukránok Liman visszafoglalásával hamar jelezték, mit is gondolnak Putyin „történelmi tettéről”: csattanósabb választ nem is adhattak volna. A világon egyetlen állam sem jelezte, hogy elismerné az ukrán területek annektálását. Még Szerbia és Kína sem. Belgrádnak az egész ügy roppant kínos Koszovó miatt, Pekinget pedig egyre jobban idegesítik Putyin mind kiszámíthatatlanabb lépései, de Hszi Csin-ping nem szakít az orosz elnökkel, hiszen szüksége van rá az orosz nyersanyagok miatt. Az Egyesült Államok is megadta a maga válaszát Putyinnak azzal, hogy újabb katonai segítséget ígért Ukrajnának. Ami azonban különösen feltűnő: vasárnap Ferenc pápa először nevezte meg konkrétan az orosz elnököt a háború fő felelőseként.
Putyintól mindenki elpártol. Ugyanakkor beszédének nem is az elcsatolásra vonatkozó része volt a legveszélyesebb a világpolitika szempontjából, hanem amikor arra utalt, hogy az Egyesült Államok 1945-ben Hirosimában és Nagaszakiban „precedenst teremtett” az atombomba ledobásával. Ez egyértelmű fenyegetés volt részéről és sajnos nem lehet kizárni, hogy beveti a nukleáris fegyvert, hiszen már nyíltan a szélsőjobb elvárásainak felel meg.
Hogy Putyin végül ebben is elébe megy-e a szélsőjobb követeléseinek, egyelőre senki sem tudja. Talán ő maga sem. De ha meglépné ezt, ezzel egyrészt elismerné az orosz hadsereg, s ezzel saját stratégiájának teljes csődjét, másrészt végérvényesen a történelem legsötétebb figurái között találná magát.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2022. október 5-én.