Hogy Németország nélkül nem működik az Európai Unió, azt az eltelt néhány hét is jól mutatja. Az EU-ban több kérdést kénytelenek jegelni, így a költségvetési szabályok reformját, a menekültügyi csomagról szóló tárgyalásokat, az európai zöld paktummal kapcsolatos kérdéseket, de egyelőre az is talány, miként alakul majd az Unió és Kína viszonya. Mindezek megoldhatatlanok Berlin nélkül, márpedig több hónap is eltelhet, míg feláll az új berlini kormány.
S bár a németországi bizonytalanság aggodalmat kelt Brüsszelben, a szociáldemokraták körében hirtelenjében gyökeresen megváltozott a hangulat az SPD választási győzelme után. Egy idő óta már megfigyelhető Európában a balközép erősödése: az EU-ban jelenleg hat szociáldemokrata vezetésű kormány működik, Dániában, Finnországban, Máltán, Portugáliában, Svédországban, valamint Spanyolországban. Három államban a kabinet kisebbik erejét képezik, így a Cseh Köztársaságban, Luxemburgban, illetve (még) Németországban. Belgiumban és Olaszországban pedig a párt egy szélesebb koalícióban foglal helyet.
Scholz győzelme azonban hatalmas lendületet ad az európai szociáldemokráciának. Ha pedig valóban kancellárrá válna, és egész Európára kiterjedő karizmája lenne, mint Angela Merkelnek, akkor a „szocdemek” idővel ismét Európa domináns pártcsaládjává válhatnának. Pedig a 2010-es években még a halálhírüket keltették, különösen, mert a pénzügyi válság idején eltávolodtak a szakszervezetektől, mivel egy konzervatívabb gazdaságpolitikában látták a kilábalás esélyét. Igaz, ez a jelenség már a 2000-es években, Gerhard Schröder kancellársága idején megfigyelhető volt, amikor a szociáldemokrata-környezetvédő kormány elfogadta a megszorításokkal járó Hartz IV csomagot. Mintha egyfajta második bad godesbergi fordulatnak lehettünk volna tanúi.
A szociáldemokraták nehezen tudtak választ adni a menekültválságra, amely komoly lelkiismereti krízist jelentett számukra. Mikor mondják azt, hogy ne engedjenek be több menekültet? Miként népszerűsítsék – a párt alapértékeinek megfelelően – a menekültek integrációját, miközben a társadalom alapvetően bevándorlásellenes? Teljesen jogos felvetések ezek azokban a nyugati országokban, ahol a lakosság már mintegy 10 százalékát alkotják a külföldről érkezettek.
A koronavírus-járvány azonban váratlan fordulatot hozott. Az olyan, sokak szemében már elcsépeltnek tűnő értékek, mint az egyén szociális helyzete vagy a szociális igazságosság, vagyis a szociáldemokraták legfontosabb témái hirtelen ismét előtérbe kerültek. Csakúgy, mint a környezetvédelem. Sokan úgy érzik, hogy nemcsak a környezetvédő pártok, hanem a szociáldemokraták is komolyan gondolják az éghajlatváltozás elleni harcot. Közben azonban a menekültkérdés több országban háttérbe szorult. Németországban a kampányban például alig került elő, ez okozta az Alternatíva Németországért jobboldali populista párt visszaszorulását.
Még korai a szociáldemokrácia reneszánszáról beszélni, de Scholz győzelme komoly reményt adhat más európai balközép pártok számára is.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2021. október 4-én.
