Magyar Péter első uniós csúcsa kormányfőként rögtön megmutatta, mennyit változott Magyarország helyzete az EU-ban. Az új miniszterelnök azt tapasztalhatta, hogy az uniós vezetők készek segíteni a kapcsolatok rendezésében. Ez a napi egymillió eurós menekültügyi bírság ügyében is egyértelművé vált: Brüsszelben nem az a cél, hogy Magyarország a végtelenségig fizesse ezt az összeget, de ehhez a magyar jogszabályokat is összhangba kell hozni az uniós előírásokkal. A jóindulat tehát nem azt jelenti, hogy az Orbán-kormány örökségét egyszerűen elengedik. Inkább arról van szó, ha Budapest újra tárgyalóképes partnerként viselkedik, akkor könnyebb közös megoldást találni.
A bírság az Orbán-kormány egyik legsúlyosabb öröksége. A 200 millió eurós alapbüntetés mellett napi egymillió eurót kell fizetni: ez volt a súlyos ára annak, hogy az előző kormány éveken át kizárólag a propagandát helyezte előtérbe az uniós jog helyett. Magyar Péter tűzoltásról beszél, s a helyzetet valóban gyorsan rendezni kell, mert a bírság napról napra nő. Közben az Európai Unióban is változtak a szabályok: az új migrációs paktum szigorúbb eljárásokat tesz lehetővé a határon, és gyorsabb döntést enged egyes menedékkérelmek ügyében. Ez azonban önmagában nem oldja meg a magyar problémát. Az új kormánynak ugyanis bizonyítania kell, hogy komolyan veszi a határvédelmet, és tartja magát az uniós joghoz. A legfontosabb változás most mégis az, hogy Budapest – az előző kormánnyal szemben – nem ellenségként tekint Brüsszelre.
Ukrajna ügyében még látványosabb a változás. A magyar kormányváltás után megnyílt az út az első csatlakozási klaszter előtt, miután Budapest és Kijev megállapodott a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak rendezéséről. A kárpátaljai magyar kisebbség ügye ugyanis éveken át az ukrán csatlakozási folyamat egyik akadálya volt: Orbán Viktor erre hivatkozva blokkolta a továbblépést. Most azonban Brüsszelben két év után először ismét esély nyílt arra, hogy az uniós vezetők közös álláspontot fogadjanak el Ukrajnáról.
Magyar Péter első csúcsa ugyanakkor azt is megmutatta, hogy Orbán Viktor távozása nem tünteti el varázsütésre az Európai Unió belső törésvonalait. A közös nyilatkozat tervezete visszafogottabb lett, mint a korábbi, csak huszonöt tagállam által elfogadott márciusi szöveg. Szlovákiában Robert Fico kormánya továbbra is inkább fékezi az Ukrajnának nyújtott támogatást, Bulgáriában pedig az új kabinet jóval kevésbé elkötelezett Kijev mellett, mint elődje volt. Több tagállam közben azt hangsúlyozza, hogy az uniós bővítés nem haladhat politikai „gyorsítósávon”: Ukrajnának ugyanúgy teljesítenie kell a feltételeket, mint minden más tagjelöltnek. Magyarország pedig elismeri az eddigi előrelépést, de egyelőre nem sürgetné újabb tárgyalási klaszterek megnyitását.
Magyar Péter brüsszeli bemutatkozásának tanulsága kettős. Magyarország számára óriási előny, hogy a politikai elszigeteltség korszaka véget ért, és a partnerek már tárgyalóképes kormányt látnak az új kabinetben. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a kormányváltás önmagában nem hozta meg az egységet az EU huszonhét tagállama számára.
Megjelent a Népszava-online Vélemény rovatában 2026. június 20-án.