Az utóbbi években nemigen működött a Berlin-Párizs tengely. Elmaradtak a közös uniós kezdeményezések. Pedig a háború miatt megváltozott a geopolitikai helyzet, s mind a német, mind a francia vezetés érzi: nem hitegetheti tovább a csatlakozásra váró államokat, valamiféle menetrendet kell meghatározni számukra. A bővítéshez nem csak az integrációra váróknak kell feladatokat teljesíteniük, hanem az EU-nak is, hiszen a döntési mechanizmus hatékonyabbá tételére van szükség ahhoz, hogy befogadóbbá váljék.
A bővítés gondolata újra összehozta Berlint és Párizst: közös szakértői csoportot hoztak létre, amely javaslatcsomagot, reformelképzeléseket fogalmazott meg az EU átalakítására és arra, hogy felkészüljön a bővítés következő körére. Az EU kiterjesztése azonban csak az egyik ok. A másik: a németek és a franciák megelégelték a folyamatos magyar vétókat és vétófenyegetéseket, miközben a háború árnyékában éppen erőt és egységet kellene felmutatni Oroszországgal szemben. Deklarálni kell azt is, hogy oroszbarát politizálásnak nincs helye. Ugyan az EU – amint azt közvetlenül is megtapasztalhatjuk – tett lépéseket arra, hogy a renitens államok ne részesüljenek az uniós pénzekből, de sokszor ez sem elég hatékony. Ezért – amint a német-francia javaslatcsomag is rámutat – olyan mechanizmust kell kialakítani, amelynek révén könnyebben meg lehet vonni egy tagállam szavazati jogát. A hetes cikkely szerinti eljárás például már öt éve tart Magyarország ellen, de jottányit sem haladt előre. Nincs tehát igazi visszatartó erő az EU belső bomlasztói számára.
A német-francia szakértői jelentés rendkívül átfogó, de egyetlen megállapítása sem kedvez a magyar kormánynak, hiszen minden zsarolási potenciált kivenne a kezéből. Persze legyinthetünk, hogy már egy sor intézményi átalakítását érintő elképzelés született, amelyekből aztán semmi sem valósult meg, ám ezúttal az uniós alapszerződés megváltoztatása nélkül próbálnak megoldást találni az EU döntéshozatalát érintő gondokra. Az ugyanis a múltban nyilvánvalóvá vált, hogy ha az egyes tagállamokban népszavazást rendeznek az uniós reformokból, az nagy eséllyel – a jelentős dezinformációs kampánynak köszönhetően – elbukik.
Ettől függetlenül korai lenne még Magyarország EU-ból való kizárását vizionálni, hiszen ahogy azt Laurence Boone francia Európa-ügyi államtitkár is kiemelte, a reformfolyamat csak most kezdődik, és nehéz lesz minden tagállam jóváhagyását megszerezni a tervekhez. A kisebb államok például a kétsebességes Európa kialakítására vonatkozó tervek ellen tiltakozhatnak, a gazdagabbak viszont az EU költségvetésének megnövelését érintő elképzeléseket vitathatják. A dokumentum szerint céldátumot kellene meghatározni az Unió bővítésére, de ezt aligha fogadják meg az EU illetékesei. Ráadásul a reformfolyamatot az egyes tagállamokban esetlegesen végbemenő politikai változások is hátráltathatják.
Kérdőjel tehát van bőven, de azt látni, hogy az EU megelégelte a magyar vétókat. Biztosra vehetjük: ezt a fegyvert hamarosan kiveszik Budapest kezéből. Bármi áron.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2023. szeptember 23-án.
