Amikor 2023 végén Donald Tusk lengyel miniszterelnök lett, s nyolc év után sikerült leváltani a hatalomból a populista Jog és Igazságosság (PiS) pártot, azt ígérte, hazája vezető szerepre törekszik az Európai Unión belül. Tusk valóban megkerülhetetlen szereplővé vált az Unióban. Varsó jelentősége már eleve felértékelődött az Ukrajna elleni orosz agresszióval, de a lengyel kormányváltással gazdaságilag is megkerülhetetlenné vált. Mintegy két hónappal az Európa-barát koalíció hivatalba lépése után az Európai Bizottság feloldotta a Varsónak szánt uniós támogatásokat, így 137 milliárd eurónyi visszatartott összeg kezdett az országba áramlani.
Lengyelországban a beruházások több mint felét az EU finanszírozza. Hogy Varsó mennyire jól használta fel az uniós támogatásokat az is jelzi: az az ország, amely a rendszerváltozáskor még jóval szegényebb volt Magyarországnál, mára jócskán lehagyott minket, s kezd felzárkózni a tehetős nyugati államokhoz. A gazdasági növekedés 2024-ben 2,9 százalékos volt, idén pedig elérheti a 3,3 százalékot. Ez az eredménye, ha a kormányzat nem csak azon mesterkedik, hogyan lophatná el az uniós támogatásokat.
Az impozáns gazdasági fejlődés ellenére belföldön mégsem vált igazán népszerűvé Tusk kormánya. A hárompárti koalíció nem volt képes felszámolni Jaroslaw Kaczynski pártjának örökségét. Andrzej Duda elnök ott akadályozta a reformintézkedéseket, ahol csak tudta. Államfőként rendre megvétózta a fontos jogszabályokat, s továbbküldte annak az alkotmánybíróságnak, amelyet mindmáig a PiS emberei uralnak. Különösen fájdalmas volt a liberális lengyel választók számára, hogy nem számolták fel a rendkívül szigorú abortusztörvényt. A reformok elakadásáért azonban nem csak Dudát terhelte a felelősség, több kérdésben a hárompárti koalíció tömörülései sem voltak képesek közös nevezőre jutni.
Ez vezetett Karol Nawrocki győzelméhez a vasárnapi elnökválasztáson. A PiS jelöltje már az első fordulóban meglepetést keltett azzal, hogy csak mintegy másfél százalékkal maradt el Rafal Trzaskowski varsói polgármester mögött. A második fordulónak pedig ő volt a favoritja, mert bármilyen fájdalmas is, összességében több voksot szereztek a populista jelöltek az első körben, mint az Európa-pártiak. Megdöbbentő, hogy a huszonkilenc év alatti fiatalok milyen nagy számban voksoltak szélsőséges politikusokra.
Nawrocki elnökként ott folytatja majd, ahol Duda abbahagyta, legfőbb feladata az lesz, hogy megakadályozza: Lengyelország minden tekintetben európai országgá váljon. Ehhez meg is vannak a jogi eszközei. Lengyelország Nawrocki megválasztásával azt kockáztatja, hogy meggyengül vezető szerepe az Unióban. A megválasztott elnök azzal fenyegetőzött, hogy leállítja Tusknak a jogállamiság helyreállítására irányuló erőfeszítéseit, ráadásul Andrzej Dudával ellentétben Ukrajnával szemben ellenséges magatartást tanúsít.
Tusk számára tehát fel van adva a lecke. Annál is inkább, mert – mint az elnökválasztás eredménye mutatja – Lengyelország teljesen megosztottá vált. S egyelőre nem is pislákol a remény arra, hogy ebben a drámai geopolitikai helyzetben, az orosz fenyegetés árnyékában, sikerül egységesíteni az országot.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2025. június 3-án.
