Ha valakiben még pislákolt némi reménysugár arra, igenis sikerült elfoglalnunk Brüsszelt a Patrióták Európáért szélsőjobb frakció támogatásával, annak nem csak Szijjártó Péter megnyilatkozása nyomán kellett szembesülnie a kiábrándító valósággal. A külügyminiszter azt mondta Kirgizisztánban: ma Brüsszel jelenti a veszélyt, Biskek (Kirgizisztán fővárosáról van szó) a biztonságot. E szavakból nem az derül ki, hogy az EU már úgy táncol, ahogy a magyar kormányfő fütyül, Ursula von der Leyen bizottsági elnök döntéséből, miszerint az egyes országok biztosjelöltjei milyen tárcákat kapjanak, pedig végképp nem.
Várhelyi Olivér eddigi bővítési biztos az egészségügyért és állatjólétért felelhet a következő uniós testületben. Von der Leyen érezhetően sokat tűnődött azon, hogyan adhatná a magyar kormány tudtára, mennyire elege van már belőle, s nem csak az ő arcképével ellátott plakátok miatt, hanem mivel Orbánék rendre szembemennek a többi huszonhat ország döntéseivel. Mivel a virágkötészetért felelős biztosi posztot azért mégsem lehetett létrehozni, maradt az állatjólét. Persze azt is mondhatnánk, a bizottsági elnök csak jót akart, így akarta még szorosabbra vonni a kapcsolatot a magyar kormány és Donald Trump között, aki most az amerikai elnökválasztási kampány középpontjába a Haitiból érkezett bevándorlókat tette, akik – szerinte – megeszik a háziállatokat. Ugyan ebből egy szó sem igaz, de jó mémek születtek belőle.
Várhelyi azzal tetézte a nem éppen elismerésre méltó kinevezést, hogy – mint mondta – a bizottsági elnök ezzel csak a „világ élén járó magyar egészségügyet” ismerte el. A mostani nyár után, amikor Magyar Péter egyetlen hőmérővel mutatta be, hogy a magyar állami egészségügy kezd lesüllyedni a harmadik világ szintjére, frappánsnak semmiképpen sem mondanánk e magyarázatot.
Von der Leyen a héten magához hívatta biztosjelöltjeit, de ez a csapat így, ebben a formában először és alighanem utoljára mutatkozott együtt. Majdnem biztos, hogy Várhelyi kinevezését elutasítja az Európai Parlament, amellyel bővítési biztosként mindvégig rendkívül feszült volt a viszonya. Ezért sem értjük, mi szükség volt őt jelölni, hiszen a magyar kormányfő ezzel Várhelyit kiteszi a várható megaláztatásnak. Ráadásul ha női személyiséget jelöltünk volna, von der Leyen is befolyásosabb tárcával jutalmazta volna. A bizottsági elnök ugyanis előnyben részesítette a női jelölteket, négyüket alelnökké tette meg. Von der Leyen így próbált kompenzálni, mert rossz néven vette, hogy a huszonhat tagállamból némi unszolás után is csak tizenegy jelölt nőt. Nehéz lesz átmennie az EP rostáján Giorgia Meloni párttársának, Raffale Fittónak is, aki nem csak alelnök lesz, hanem a kohéziós ügyekért és a reformokért is felel. Kinevezését a szociáldemokrata, a liberális és a környezetvédő honatyák ellenzik. Wopke Hoekstra holland kereszténydemokrata jelölt esetében is rezeghet a léc, mivel neve előkerült az offshore világot feltáró Pandora-iratokban.
Az EP meghallgatása várhatóan október közepén kezdődik, de már most látni: bátor brüsszeli csapataink újabb vesztes csatára számíthatnak.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2024. szeptember 21-én.