Mondhatnánk azt, hogy már csak rossz emlék Heinz-Christian Strache egykori alkancellár, a populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) lemondásra kényszerült elnökének a botránya, de sajnos nincs így: egy titokban rögzített felvételen elismerte, a magyarországi médiaviszonyokat kíván kialakítani Ausztriában. Az ügy kiderült, Strache megbukott. Bécs ugyanis jogállam, s itthon ma már elképzelhetetlen módon a közmédia független, s az ORF hírműsoraiban akár a kormányt bíráló tudósítások is felbukkanhatnak.
Ragadós a magyar példa. Lengyelországban a közmédia szintén a kormány szócsöve lett, s Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság elnöke ugyanazt az utat követi, mint az Orbán-kormány. A közmédia nem éppen emelkedett stílusban becsmérli az ellenzéket, a kormányhoz közel állók felvásároltak független médiumokat, s az utolsó mohikánt, az amerikai tulajdonban lévő TVN24 hírcsatornát is el akarták hallgattatni, ami Andrzej Duda elnök vétójának köszönhetően nem valósult meg.
Szlovénia is csatlakozni kíván Budapesthez és Varsóhoz. Janez Jansa szlovén miniszterelnök addig-addig ügyeskedett, amíg a köztelevíziót és a közrádiót sikerült „megszelidítenie”. A felügyelőbizottságokba – a médiatörvényt megsértve – a kormány embereit nevezte ki, sok szerkesztőt elbocsátottak, akik pedig ott maradtak, öncenzúrára kényszerülnek. Mi köti össze Strachét és Jansát és Kaczynskit? Mindhárman populista politikusok, akik erőfölényüket kihasználva gátlástalanul ráerőltetik másokra az akaratukat.
Szlovénia azonban még nem esett el. Az ország politikai palettája rendkívül színes, az április végi parlamenti választáson akár tíz párt is bekerülhet a parlamentbe. Jansának most is sokkal jobban meg van kötve a keze, mint Orbánnak, a választás után pedig várhatóan távozni kényszerül a hatalomból. A szlovén társadalom még messze nem esett át olyan agymosáson, mint a magyar.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2022. január 20-án.