Az Osztrák Néppárt, a szociáldemokraták és a liberális NEOS közötti koalíciós tárgyalások szempontjából rosszabb időpontban nem is rendezhették volna meg a múlt vasárnapi stájerországi választást, amelyen tarolt a jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt: 17 százalékot javított előző, öt évvel ezelőtti eredményéhez képest. Lehet persze szépíteni az FPÖ győzelmét, miszerint Mario Kunasek egykori védelmi miniszter, a szélsőséges párt regionális vezetője nem olyan radikális, mint Herbert Kickl pártelnök. Ettől azonban még vitathatatlan tény, hogy országosan is a nyíltan bevándorlásellenes, euroszkeptikus FPÖ vált a legerősebb párttá Ausztriában. Felmérések szerint az általa megnyert, szeptember végén megrendezett választáshoz képest még tovább erősödött, míg a két tradicionális párt, az ÖVP és az SPÖ gyengült.
Karl Nehammer kancellár pártjánál, az ÖVP-nél egyesek – így a Christopher Drexler még hivatalban lévő stájerországi tartományi vezető – Alexander Van der Bellent hibáztatják, mert a köztársasági elnök nem Kicklnek adta a kormányalakítási megbízást. Az államfő azonban igazi európaiként gondolkodott és belátta: az EU-nak most stabilitásra van szüksége, márpedig az oroszbarát FPÖ, amely a Fideszhez hasonlóan a Patrióták Európáért pártcsaládjához tartozik, hatalomra kerülése esetén tovább gyengítené a közös Európánkat.
A tradicionális pártokkal szembeni bizalmatlanságot Ausztriában nem csak a folyamatosan emelkedő bevándorlásellenesség, hanem a stagnáló gazdaság is magyarázza. Igaz, itthon alighanem kiegyeznénk egy ausztriai átlagbérrel, amelynek értéke 2022-ben 1,1 millió forintnak felelt meg mai árfolyamon számolva.
Ha létrejön Nehammer koalíciója, akkor a három pártnak azon kell mesterkednie, hogy kifogja a szelet a szabadságpárt vitorlájából. Ez nem csak az osztrák demokratikus erők érdeke, hanem Európáé is.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2024. november 29-én.