Rég volt annyira bizonytalan a biztonsági helyzet a világban, mint mostanság. Konfliktusok sora okoz aggodalmat, de a világgazdaságot is megrendítené, ha az imperialista szándékait már nem is tagadó Kína háborút indítana Tajvan ellen, hogy erőszakkal érje el az anyaország és a sziget egyesítését. Peking a szombati elnökválasztás után ismét meggyőződhetett arról: a tajvaniak háborúval való fenyegetésével, a sziget partjainál tartott hadgyakorlatokkal, a tajvani légtér kínai vadászgépek általi folyamatos megsértéseivel, s a dezinformációk terjesztésével sem éri el célját. A szigeten élők ugyanis ragaszkodnak a status quóhoz, a lakosságnak csak egy elenyésző hányada képzeli el a jövőjét egy Kína fennhatósága alatt álló államban, amit azzal is jeleztek, hogy a szuverenitáspárti Lai Csing-te-t választották meg elnöknek.
Miért is olyan fontos Tajvan a világ gazdasága szempontjából? A Peking és Tajpej közötti feszültségek nemcsak a magát de facto „védőhatalomnak” tekintő Egyesült Államokat és Washington indo-csendes-óceáni szövetségeseit, hanem Európát is érintik. A Tajvani-szoros a globális hajózás szempontjából központi jelentőségű. Mindemellett Tajvan világelső a félvezetőgyártásban, túlélésének zálogát látja abban, hogy uralja a digitális technika e fontos elemét: a félvezetők a mikrochipek fontos összetevői.
Ha Kína annektálná Tajvant, a globális chippiac valószínűleg összeomlana a jelenlegi formájában. Sok okostelefon és elektromos készülék gyártása kerülne veszélybe. Az Apple technológiai óriás például számos chipet vásárol a tajvani félvezetőgyártótól, a TSMC-től. De egy esetleges háború az autóipart is érzékenyen érintené.
Számítógépes szimulációk szerint Tajvan néhány hétig, legfeljebb három hónapig tarthatná magát Kínával szemben, majd Peking győzelme esetén a helyiek átállnának gerillaháborúra. Súlyos veszteségeket okoznának a megszállóknak.
Ezekkel a kockázatokkal természetesen Kína is tisztában van. Bár Hszi Csin-ping kínai államfő hangneme egyre keményebb Tajvannal szemben, jól tudja, hazája, Kína öngyilkosságot követne el egy katonai akcióval.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2024. január 17-én.