Bombaként robbant Belgrádban az a múlt pénteki hír, amely szerint Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyekért felelős tagja kijelentette: az Európai Unió felfüggesztheti Szerbia vízummentességét, ha Belgrád nem szorítja vissza határain az illegális migrációt. Szerbiába sok kubai, indiai és afrikai érkezik Szerbiába, akik aztán mind gyakrabban adnak be menedékkérelmet az EU területére.
Ugyanezen a napon Orbán Viktor a Kossuth Rádióban azt közölte, az európai határvédelmi ügynökség, a Frontex nem tudja megoldani a migrációs válságot, mert – ahogyan fogalmazott – az nem is egy határvédelmi szerv, hanem „turisztikai ügynökség”, mivel szinte beengedi a menekülteket az Unió területére és arra is figyel, hogy a fellépés „emberséges” legyen.
Tény, a Frontex nem tökéletes intézmény. 2004-ben alapították, de a 2015-ös menekültválság idején derült fény arra: önmagában nem alkalmas a menekültáradat megakadályozására, ezért új alapokra helyezték. Azt a megállapítást azonban, hogy az ügynökség már-már emberbaráti szeretetéről ismert, aligha erősítik meg azok a menekültek, akik tüntettek is vele szemben, s a „menekültekre vadászó uniós ügynökségnek” minősítették. Sőt, az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) áprilisban megállapította: a határvédelmi szerv emberi jogsértést követett el azzal, hogy jogtalanul toloncolt ki menekülteket az uniós külső határokon. 2020 márciusa és 2021 szeptembere között a Frontex legalább 957 menedékkérő visszatoloncolásában vett részt az Égei-tengeren. Ennek hatására le is mondott vezetője, Fabrice Leggeri.
Orbán Viktor kormányfő és Aleksandar Vucic szerb elnök az utóbbi időben többször hangoztatták, hogy ilyen jó még sosem volt a két állam viszonya. Így legközelebb a kormányfő a Frontex minősítése helyett megkérhetné szerb barátját arra, ne engedje az EU-ba tömegesen a menekülteket, s ugyan, Belgrád hangolja már össze vízumpolitikáját az Európai Unióéval.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2022. október 18-án.