Megoldódott-e az Oroszországból Németországba a tengerfenéken haladó gázvezeték rejtélye? Két napon belül két olyan közlés is napvilágot látott, amelyek Kijev érintettségére utalnak az Északi Áramlat két évvel ezelőtti felrobbantása kapcsán. Berlin elfogatóparancsot adott ki a feltételezett elkövető, egy ukrán férfi ellen. Másnap pedig a Wall Street Journal írta meg: a robbantás terveiről Zelenszkij elnök is tudott – bár az ukránok ezt tagadják.
A németek által gyanúsított férfi felszívódott, elhagyta Lengyelországot. De mivel a lengyelek valóságos hősnek tartják, hiszen náluk rendkívül népszerűtlen volt a német-orosz projekt, Varsó aligha adta volna ki a németeknek. Berlinnek nem érdeke összerúgni a port a lengyelekkel most, hogy a Kaczynski-örökséget felszámoló Tusk a kormányfő. És Kijevvel sem akarja feszíteni a húrt: ha a németek nyíltan megvádolnák az ukránokat, azon német politikusok malmára hajtanák a vizet, akik sokallják az Ukrajnának nyújtott támogatást. A kereszténydemokrata Roland Kiesewetter meg is jegyezte: elképzelhető, hogy az oroszok csak az ukránokra akarják terelni a gyanút.
Itthon két dezinformáció is terjed. Orbán Viktor tusványosi beszédében azt gyanította, az amerikai titkosszolgálat áll a „terrorcselekmény” hátterében, pedig a WSJ szerint épp a CIA akarta megakadályozni azt. A hazai kormánysajtó azt is állította: Orbán akkori kijelentése nyomán „lódult meg” a vizsgálat az ügyben. Ez is fake news, hiszen a németek már júniusban megvádolták a feltételezett elkövetőt, jóval a beszéde előtt.
Az Északi Áramlat felrobbantása komoly anyagi kárt jelentett Németországnak, de az ügynek ma már kisebb a jelentősége, hiszen a beruházást amúgy is le kellett állítani az oroszok elleni uniós szankciók miatt. A gázvezeték rejtélyét alighanem örökre elnyelte a tenger.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2024. augusztus 17-én.